Ha a folyami rák jól él a folyóban/tóban akkor elég tiszta a víz ahhoz hogy a kagyló is ehető legyen?
Ugye utána olvastam, azért nem esszük meg az itthoni kagylókat, mert minden méreganyag lerakódik a szervezetükben, a koszos vízből, meg ugye alapból igénytelenek is a vízminőségre.
Viszont a folyami rák ugye meglehetősen érzékeny a víz tisztaságára, szóval akkor a rák jelenléte utalhat arra, hogy a víz elég tiszta a kagyló elfogyasztásához is?
Egyébként a rák és a kagyló is igen nagy egyedszámban van jelen a tóban, illetve a folyóban is, amiket egy forrás táplál. A forrás vize be lett vizsgálva emberi fogyasztásra alkalmas, kiváló minősítést kapott.
rák, bár előszeretettel fogyaszt dögöt és élőbevonatot, alapvetően a tiszta vizet kedveli. A tiszta alatt ilyen szempontból nem az átlátszó, a alcsony szervesanyag-tartalmú, hanem a NEM SZENNYEZETT vizet kell érteni. A rákok - mármint a kecskerák és a nemes folyami rák, de a legtöbb tízlábú rák is - nagyon érzékenyek az oxigénhiányra, mert nagy termetű ízeltlábúként az ízeltlábú-kopoltyú felső telejsítményhatárán vannak, másrészt pedig nagyon érzékenyek számos fertőzésre, a folyami rákok állományát a rákpestis az 1980-1990-es években alaposan megtizedelte.
Ami a kagylót illeti: való igaz, hogy nagyon sok "méreganyagot" dúsítanak a kagylók, de válasszunk ketté két dolgot.
A tenegri kagylók alapvetően a mérgező páncélos algák és kovamoszatok (un. dinoflageláták) mérgező anyagcseretermékeit: saxitoxint, mitilotoxint, brevetoxint, anatoxint halmoznak fel és gyűjtenek magukba, vízvirágzáskor. Ez elméletileg édesvízben is előfordulhat, anatoxint a Balatonból is ki lehet mutatni néha. Ez itt most nem téma.
Az édesvizi kagylók a zsíran oldódó szerves anyagok egy részét, így pliklórozott szénhidrogéneket, bifenileket, poliaromás rákkeltő vegyületeket, stb., vaalmint nehézfémeket tudnak a szervezetükben felhalmozni. Ez 30-40 éve akut környezetvédelmi probléma volt, de Európában ez ma már nem az. Oly mértékben csökkent az élővizek nehézfém-terhelése, a veszélyes szerves mérgek javarészét betiltották, hogy ettől ma már messze-messze nem kell annyira tartani.
Folyami és tavi kagylót egyszerűen azért nem esznek mifelénk, mert a hatalmas árterű medencevidéki, alsószakaszos folyók (Duna, Tisza, Kőrös, MAros, Dráva) a szabályozásuk előtt annyira haldúsak voltak, hogy egész egyszerűen a magyar étkezési hagyományban NINCS kagyló.
A tengeri herkentyűk meg a mindenféle ilyen sz..rságok evése - halpótlék. Ha van elég hal, akkor miért együnk ilyet? Soha senki nem kóstolta meg.
A tárgyra térve: igen, a feltételezés helyes. Ahol a rák megél, az a víz tiszta, az onann szedett más élőlény is nagyon-nagy valószínűséggel oké.
Egyébként ezek a kagylók elég szép kort meg tudnak élni.
Tehát ahogy mondta 30-40 éve nagy probléma volt a szennyezettség, és én mondjuk pont egy 30-40 éves példányt fogok ki, akkor annak a szervezete tartalmazza ezeket a veszélyes anyagokat? Vagy képes esetleg ennyi idő alatt megszabadulni tőle, vagy inkább a fiatalabb példányokkal kellene próbálkoznom?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!