Ha valaki visszaemlékszik arra, milyen volt gyereknek lenni, az el tudja képzelni, milyen volt ősembernek lenni?

"Azt mondják a csimpánz egy 2 éves gyerek agykapacitását tudja elérni."

Ezt nem tudom, ki mondta, mert egy 4 éves embergyerek szintjét tudja elérni.

A különböző előemberek nyilván ennél többet, de a lényeg: az elvont gondolkodás. Erre nem képes a többi állat, csak az ember.

Ezt nem elképzelni lehet, sem visszaemlékezni nem kell, mindössze megtanulni bizonyos emberi tulajdonságokat (biológia, történelem), és helyesen alkalmazni a természettörvényeket.

Éppen ezért, aki egy ősember, vagy előember képességeit egy mai ember akárhány éves korával akarja mérni, az semmit sem ért a gondolkodásról. A tudomány ilyen kijelentései mindössze arra valók, hogy az érdeklődő átlagembernek legyen némi fogalma az akkori ember gondolkodási lehetőségeiről. De aki ezt szó szerint értelmezi, és azon vitatkozik, hogy 4 vagy 5 éves gyermek szintjéről van-e szó, az alapvetően téved, és alapvetően tévesen képzeli el az egészet. Az ilyen hasonlatokat soha nem szabad szó szerint értelmezni. Éppen emiatt utál számos tudós példákat emlegetni. Abszolút biztos, hogy akadnak néhányan, akik nagy mellénnyel vonnak le tökéletesen hibás következtetéseket az ilyesmiből.

Azért nem egészen így néz ki a helyzet.

Ha egy ősember CSECSEMŐT idehoznánk, teljesen átlagos mai ember fejlődhetne belőle.

Ha egy felnőttet hoznánk, őt is meg lehetne tanítani sok mindenre - de lehet, hogy még a hangzóinkat sem tudná mind megtanulni. A csecsemők 2 és 6 HETES koruk között jegyzik meg az összes hangot az anyanyelvükből, és felejtenek el minden mást (még amit eredendően tudtak, azt is). A kisgyerek agya rettenetesen gyorsan és szinte kritika nélkül tanul meg mindent, amivel találkozik. Még a majomkölyök is sokkal kritikusabban áll a dolgokhoz, mint ő.

Ez még így sem olyan egyszerű, egyszerűen muszáj kitérni arra hogy mi volt számukra a fontos, ahhoz hogy megértsd hogyan gondolkodtak. Például a táplálék, tudták, hogy vadászniuk kell és el kell tartaniuk a törzset, vagy akármit. Ez már eleve ellentmondás. Hiába van alacsonyabb agyi érettsége ha bizonyos ösztönök erősebbek. Az agy, és a gondolkodás összetett dolgok, egy csomó dolog befolyásolja a gondolkodásod. Akárhogy nézed, egy 5 évesnek nincs akkora felelősségérzete, bátorsága, vadászösztöne, vagy bármije, mint egy ősembernek volt. Ahogy mondta egy előttem lévő is, vannak részek amikben fejlettebbek, és amikben fejletlenebbek voltak. #6 voltam.

U.I.: Ez csak mellékes, de én gyerekként inkább színesnek láttam a világot, és most látom inkább fekete-fehérben. Akkoriban még hittem mindenféle csodában, meg hasonlók, és olyan primitív és naív voltam hogy meg lehetett volna győzni bármiről. :D

A mára kihalt emberfélék (H. habilis, H. erectus, H. neanderthalensis, H. florensiensis, H. heidelbergensis) közelebb álltak hozzánk, mint bármilyen más faj amit ma ismerünk. Arról, hogy milyen volt az intellektusuk, gondolkodásmódjuk csak a fennmaradt tárgyi kulturájuk alapján tudunk valamicske elképzelést kialakítani. Ez pedig nagyon hiányos forrás.

Némelyikük nem feltétlenül volt kevésbé intelligens mint mi, legfeljebb a tárgyi tudása volt kisebb.

A H. sapiens sapiens egyedei között is vannak nagyon buták és meglehetősen okosak is. Ma is élnek olyan eldugott törzsek Dél-Amerikában, vagy Pápua Új Guineában akik lényegében kőkorszaki szinten élnek, mégis ugyanolyan öröklött képességeik vannak mint nekünk gazdag és képzett európaiaknak, sőt esetenként a nyelvi rendszereik és hitviláguk még sokkal összetettebb is, mint a miénk.