A világűrbe a kozmikus por és a részecskék, hidrogén, hélium honnan kerültek oda?

A Világegyetem jelenlegi szerkezetének kialakulása nagyon bonyolult és nálunk okosabb emberek által sem megválaszolható kérdés. Óriási irodalma van, de végleges válasz nincs.

Igen, a legtöbb látható anyag-sűrűsödésre (galaxisok, csillagok) a gravitáció a válasz. De az ún. nagyobb léptékű struktúrák, galaxis csoportok, szuper klaszterek stb. kialakulásának magyarázatára a legmodernebb elméletek feltételezik valami "sötét anyag" (Dark Matter) jelenlétét, amiről jelenleg semmit sem tudunk, csak azt, hogy tömege van. Mégpedig akkora, hogy a látható anyag ennek a tömegnek alig néhány százaléka.

Az ősrobbanáskor a világegyetem tágulni kezdett. Az, hogy robbanásszerűen, az a legenyhébb kifejezés, amit lehet modani rá. A már akkor is benne létező inhomogenitások csak tovább erősödtek.

A hidrogén a kezdetek óta létezik, amikor megfelelő hőmérsékletűre hűlt az univerzum. A világegyetemben lévő hélium már megjárta egy nap fúziós tüzét. A por és egyéb részecskék szintén szupernova robbanásban kerültek "oda"...

[A tömörüléstre már az elején kitértem, a világegyetem már az első nanoszekundumos korában nem volt homogén...]

#4 jót írt, de a következőt képzeld el:

az ősrobbanást nagy vonalakban úgy képzelheted el, hogy egy óriási hidrogénfelhő felrobbant.

Az atomok nagyjából egyenletesen távolodtak mind egymástól - DE! - a kvantumingadozások miatt egy icipicit mindegyiknek módosult a pályája. Egyesek elkezdtek egy kicsit közeledni egymáshoz.

Ezután a többiről a gravitáció gondoskodott: mert amelyik egyszer közelíteni kezdett, azt jobban vonzotta a másik, ezért aztán csomókba tömörültek. Olyasformán, mint a felfújt szappanhab - csak a "falak" azok hidrogénből voltak, nem folyadékból.

Megkérdezhetem, hogy ki az a kretén, aki #5-öt lepontozta?

Ugyanis a kérdező elsősorban nem arra kíváncsi, hogy hogyan keletkeztek az anyagok - inkább arra, hogy hogyan és miért kerültek a jelenlegi helyükre!

Pl. miért nem olyan a világunk, hogy minden egyenletesen oszlik szét benne, mondjuk minden km3-ben egy hidrogénatom?

Pedig, ha klasszikus fizikát néznénk, akkor így kéne kinéznie.

Nagy valószínűséggel az "óriási hidrogénfelhő" miatt kaptad a piros kezecskéket. Az igényesebb kommentelők néhány klikkeléssel is utánaolvashatnak az interneten, hogy az ősrobbanás nem óriási hidrogénfelhő volt, hanem egy eszméletlenül forró, irtózatosan nagy nyomású, és végtelenül kicsi pontból indult az egész.

És még valamit: aki kellően intelligens oktató, az nem kreténezi le a másikat, ha a másik nem érti a magyarázatát.

Az #5-ös válaszában a hidrogén felhő nem hiba, mert azt írta, hogy ÚGY KÉPZELD EL, nem pedig azt, hogy ÍGY VOLT.

De még ha az utóbbit válaszolta volna, akkor sem lenne hiba, mert a B.B. után 380 000 évvel valóban beállt az az állapott, amikor a Világegyetem nem volt más, mint egy hatalmas, forró hidrogénfelhő. És mi az a 380 000 év a 14 milliárdhoz képest?

[link]

"nem kreténezi le a másikat, ha a másik nem érti a magyarázatát."

Pontosan!

Ezért aztán nem is pontozza le, amit nem ért... hanem kérdez, vagy utánanéz.