Nem nagyon tiszta nekem ez az időzóna-utazás kapcsolat. Tudnátok segíteni? Többi lent

Legelőször is. Az időzóna függ a Nap járásától meg az országhatároktól, az időzónától viszont nem függ a Nap járása. :) Sem a repülő mozgása.

A Föld Magyarország szélességi körén kb. 1000 km/h sebességgel forog, az 300 valahány m/s. Ha számítana inercia szempontjából, hogy a levegőben vagy vagy a Földön állsz, az első ugrásodtól a falhoz kenődnél. :) Tehát ezt is ki lehet zárni a képletből, egy 800 km/h-val robogó vonatra ugyanaz vonatkozik, mint egy 800 km/h-val sétarepülő ufóra.

Ha a Föld forgásával ellentétes, vagyis a Nap látszólagos járásával megegyező irányba haladsz, akkor "lelassul az idő", legalábbis amit a napóra mutat. Ez a hatás még autóval is jelentkezik egy kicsit. Ha megfelelő sebességgel (kb. 1000 km/h-val) kezdenél nyugatra száguldani napkeltekor, örökre napkelte maradna (úgy lehet elképzelni, mint a mókuskereket).

Az időzónák annyiban bonyolítják meg a helyzetet, hogy egy időzónán belül mindenhol ugyanakkor van mondjuk 12:00, és csak a zóna "középvonalán" (ez nem feltétlenül a mértani közepén van) fog tényleg ott delelni a Nap, attól keletebbre előbb, nyugatabbra később (kb. km-enként 3 mp eltéréssel). Emiatt, ahogy haladsz mondjuk nyugatra, nem arányosan "lelassul az óra", hanem a zónahatárokon hirtelen "begyűjtöd" a nyert időt.

Két merőben különböző dolgot keversz, azért zavaros. A föld forgása, a repülés és hasonlók egy problémakör, az időzónák egy másik. Válasszuk ketté.

Nézzük az időzónát. Egy adott pillanatban a nap sugara a föld minden pontjára más szög alatt esik. Ahol a gömb felszíne éppen a nap felé van, ott dél van. Az átellenes oldalon éjfél. A közbülső helyeken attól függően múlik el dél, vagy éppen lesz dél, hogy a másik pont a forgásirány szerint az első után, vagy előtt van. Vagyis a napszak egy pontból (mondjuk a déli időpontnak megfelelő helyről) kiindulva folyamatosan változik, és mire körbeérünk, éppen egy nappal odébb van. A gyakorlati életben ezt nem lehet használni, mert az órák által mutatott időnek folyamatosan

változni kéne. Ezért nemzetközi megállapodások alapján a földet 24 részre osztották, és egy szeletben az időt azonosnak tekintik megállapodás szerint. Mivel a határok ezt a vonalat nem követik, praktikus okokból az idővonal az országhatárokat követi, ha lehet. A megállapodás értelmében Greenwich a nulla pont, tőle keletre az idő nő (mert ugyanabban a pillanatban a nap már lejjebb ment), mi egy órával, a románok 2 órával vannak előbbre, New York pedig 5 órával hátrébb. Ha tehát Budapestről New Yorkba a repülőnek 4 óra időtartamra volna szüksége, és délben indulna, érkezéskor a helyi órák még csak 10-et mutatnának, mert ott hat órával van később dél a nap forgása miatt, viszont a karórád meg 16 órát, vagyis az utazáshoz szükséges időtartammal nőtt. Viszont ha Moszkvába mennél, és a repülőnek 1 óra kellene a táv megtételéhez, a te órád 13-at mutatna, a moszkvai pedig 14-et.

Nézzük a repülést magát.

A föld és minden rajta lévő dolog (beleértve a levegőburkot is!!!) egy rendszer. A galaktikából nézve forog önmaga tengelye körül és halad (kering) a nap körül. A repülő, vagy bármi más sebessége a közölt energiától függ csak, azaz egy repülő mindegy, merre indul (keletre vagy nyugatra), a sebessége azonos gép és fogyasztás (no meg időjárás) esetén azonos. Ezért egy óra alatt azonos távot tesz meg (mondjuk 700 km-t). Bármilyen irányban, észak, dél, kelet, vagy nyugat felé, mindegy. Ha nem így lenne, akkor (mivel a levegő a földdel együtt forog) egy 700 km-es sebességgel haladó jármű, ha a föld egy pontjához képest nyugatra halad, szélmentesen haladna, keletre viszont 1400 km sebességű széllel szemben (vagyis egy jobb orkán tízszerese lenne a szembeszél). A jármű utasának órája a sebesség és táv alapján kiszámítható idővel mutat többet a kiindulási pont helyi idejénél. Az érkezés helyén viszont a nap forgásának megfelelő helyi időt, mutatják az órák. Ha nyugat felé mész a nap járásának megfelelő sebességgel, akkor mindig ugyanannyi a helyi idő (azaz a nap állása), és egy napnyi repülés után ugyanabban az időpontban érkezel a kiindulási helyre. Csak a naptár másnapot mutat. Fordítva viszont 12 óra alatt a föld túloldalára érsz, és ugyanennyi idő alatt a nap is odaér, tehát fél nap alatt mentél egy napnyit.