Mire jók a duzzasztóművek?

A duzzasztás oka alapvetően vízgazdálkodási. Duzzasztani alföldön szoktak, azért, hoyg í vízszintet a megkívánt szintre emeljék. Ezzel ott, ahol a szintkülönbség néhány deciméter vagy legfeljebb 3-4 méter, a víz folyási irány befolyásolható, azaz a folyók közötti öntöző-, és belvízelvezető csatornákban a víz iránya változtatható. Magas duzzasztás esetén a víz kiterelhető öntözésre,a vízszint csökkentésével a vizet el lehet vezetni a földekről. A duzzasztással a kívánt szintre lehet emelni az alacsony talajvízszintet, ezzel a száraz alföld növénytermesztési hozama és erdősíthetősége növelhető.

A duzzasztás másik haszna a hajózás biztosítása. A magas vízszinten megfelelő hajózóút hozható létre, egy Kőrös-Bodrog méretű folyó, amely csak 0,8-1,2 m merülésű hajókkal hajózható (2-300 t) hajózhatóvá válik mély 2-2,5 m merülésű szállítóuszályokkal, akár ezer tonnásokkal is. Jelenleg ugyan már a belvizi hajózás nem igazán jelentős ágazat (holott Magyarország adottságai erre kiválóak), de régen ez fő szempont volt.

Vízszintben eltérő magasságű hajózócsatornák nem is hozhatóak létre duzzasztóművek és zsilipek nélkül. Hajózható folyók összekötésének általában fő problémája nem a távolság, hanem az, hogy közöttük vízválazstó van: ez lehet magas, de lehet alacsony is, pl. a kiskunság a Duna és a Tisza közös hordalékkúpja, relatív magassága a két folyó vízszintjéhez viszonyítva "csak" 30-40 méter, dea víz 30-40 millimétert se hajlandó felfelé folyni, ezért zsilipek nélkül ilyen viszonylatban cstaortnát ásni csak elképesztő földmunkával lehet (egyébként ez a 30-40 méter pont az a határ, ahol még megéri, ha ennél több, ott már zsilip kell).

A duzzasztás leggyakoribb oka azonban a vízierőművek energiaellátása. A víz mozgási energiája ugyanis, mint mindne mozgási energia: 0,5 m x v2. Azaz az átfolyó tömeg egyszeresen, ellenben a tömeg , amely átfolyik, sebessége a négyzetesen figyelmbe vett tényező. Egy kisesésű alföld folyó energiatermelő képessége csekély, ráadásul az erre tervezett turbinák hatásfoka csekély. Ha í vizet felduzzasztják, és helyzeti energiát nyer, akkor energitermelő képessége megnő, igen nagy mértékben. Tiszánál kiindulva:

Kiskörénél a Tisza átlagos vízhozama kb. 600 köbméter/sec. A víz folyási sebessége alig 0,55 m/sec. A gyakorlatban kivitelezhető erőmű esetén ez kb 6 MW villamos energiát tud termelni. A kiskörei erőmű 3 méteres duzzasztással 20 MW-ot termel.Ha volna lehetőség 30 méteres duzzasztásra, akkor 100 MW volna kinyerhető.

Ezért építenek hatalmas völgyzáró gátakat, amelyek mögé gigantikus vizierőművek telepíthetőek, amelyek atomerőművel versengő kapacitásúak, mint pl. Kínában a három szurdok, ahol a duzzasztási magasság több száz méter. Persze, ennek komoly környezetátalakító hatása van, és a költsége is horribilis.

Magyarországon, ha volna értelmes kormányzatunk, Duna-Tisza csatorna építéssel, a Tisza III. vízlépcsőjének felépítésével, a aSzamos, a Kőrösök, a Maros teljes körű szabályozásával, az Alföld csatornázásával és tározók létesítésével a víz "munkára fogásával" biztosítani lehetne a teljes szakaszon a belföldi hajózást, termelni 3-500 MW áramot, öntözni 600 000 hektárt,erdősíteni több százezer hektárt, megszüntetni az aszályproblémát, csökkenteni az éghajlati szélsőségeket. Ez sokba kerülne, de nagyon megérné. Csak sajnos, nincs felelős, műszakilag képben lévő politikai elit, aki ezt felvállalná. Marad a hülye focipályák öntözése....

Azért ezt nem csak kettészarják. Sokkal jobb befektetés is van az ilyesminél. Mondjuk Paks 2, ami nem 100 MW áramot termel, hanem sokkal többet.

Ha lenne igény belföldi hajózásra, akkor lenne szabályozás is. De ha lenne igény ilyen szállítmányozásra, akkor inkább autópályát építenek.

"Sokkal jobb befektetés is van az ilyesminél."

Pláne, ha szégyenünket/hülyeségünket Bős-Nagymarost nézzük. :C

[link]