Miért mondják hogy a jéghegyek olvadásától nő a tengerszint?

A jégnek csak 9/10 része van a víz alatt. 10%-a kiáll a vízből.

Ha pohárba teszel jeget, majd színültig töltöd vízzel, akkor a víz színe felett, és a pohár szája felett lesz a jég 10%-a. Ha ez elolvad, akkor a pohár szája feletti térfogatnyi víz kifolyik a pohárból.

Ugyanez játszódik le a tengereknél is. A jéghegyek vízből kiálló része a vízszint FELETT van, vagyis olvadáskor a vízszint feletti térfogattal nő a tenger vízmennyisége.

A jéghegyek 9/10-e a víz alatt van az nem növeli a tenger szintet ha elolvad, de az 1/10-e igen. A sós víz sűrűbb az ivóvíznél , a jégkockát ha beleteszed csapvízbe lehet hogy nem lóg ki semmi, vagy csak kevesebb.

A jég elolvadásával hígul a tengervíz, felborulnak a tengeri áramlatok, csökken a szárazföld, és az édesvíz lelőhelyek is. Nagy népvándorlás várható és tömörödnek az emberek kevesebb vízre.

Az első válaszoló jól összefoglalta a lényeget, én csak azért írok, mert látom, hogy a hibás válaszok kezdenek erősen túlsúlyba kerülni.

Ahogy az első válaszoló írja, a tengerszint emelkedésében a szárazföldi jégtakarónak van szerepe. Mivel a szárazföldeken levő jég nem a víz tetején lebeg, ha elolvad és a tengerbe jut, értelemszerűen növeli a vízszintet. Abban teljesen igaza van a kérdezőnek, hogy a vízen úszó jég elolvadása nem befolyásolja a vízszintet. Az is igaz az első válaszban, hogy az északi-sarki jég elolvadása más módokon okozhat természeti és környezeti problémákat (például ha elolvad a jég, a víz több fényt nyel el, és jobban felmelegszik). A jéghegyeknek annyiban kapcsolódhatnak a szint növekedéséhez, hogy a parti jégből szakadnak le. Ugyanakkor ezek már akkor növelik a vízszintet, amikor a vízbe kerülnek, azon úszni kezdenek, az olvadás már nem befolyásolja a tenger szintjét.

Én is hallottam arról is, hogy a víz hőtágulása is szerepet játszhat a tengerszint növekedésében. Nem tudom, ennek pontosan mekkora jelentőséget tulajdonítanak. Ha úgy számolunk, hogy a tengerek térfogata 0,3 ezrelékkel nő (4 °C -> 10 °C), akkor 4000 méteres átlagos mélységgel számolva 1,2 méteres szintemelkedést kapunk, de ez erősen felső becslés, egyrészt mert nem hiszem, hogy ekkora hőmérséklet növekedés belátható időn belül várható, másrészt nem számoltam azzal, hogy a szint növekedésével a tengerek területe is nő.

[link]

#2

A jég sűrűsége kisebb mint a vízé, különben nehezen úszna rajta.

#3

Az arányoknak nem befolyásolják azt, hogy az úszó jég elolvadása nem okoz vízszint változást.

#4

"A jégnek csak 9/10 része van a víz alatt. 10%-a kiáll a vízből."

Eddig teljesen igaz. De azt nem veszed figyelembe, hogy ez azért van, mert a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé. Az úszó jéghegy épp annyi vizet szorít ki (akkor a vízbe merülő részének a térfogata), mint amekkora térfogata a vele megegyező tömegű víznek van. Mikor a jég elolvad, a térfogata mintegy 10 %-al csökken, így épp befér a pohárba (ha a hőmérséklet változás miatt esetlegesen bekövetkező hőtágulástól eltekintünk).

Aki nem hiszi (és lusta kipróbálni):

https://www.youtube.com/watch?v=aOCqHRpQh88

#5

"A jég elolvadásával hígul a tengervíz"

Ez egyébként elvileg a térfogatot is befolyásolhatja, hiszen a sűrűség nem (feltétlenül) arányos a koncentrációval. Ugyanakkor ilyen híg oldatban az összefüggés többé-kevésbé lineáris, így érdemi térfogatváltozást nem okoz.

[link]

(Táblázat a harmadik bekezdésben.)

(Amit az első részben írsz, fentebb cáfoltam. A jég sűrűsége az édes víznél is kisebb, így abból is kilóg az úszó jég teteje, legfeljebb kicsit kisebb mértékben.)

Csak egy adat:

"If the entire 2,850,000 km3 (684,000 cu mi) of ice were to melt, global sea levels would rise 7.2 m (24 ft)"

[link]

Tehát ha csak Grönland jégtakarója olvadna el, akkor is 7,2 méterrel nőne a tengerszint. És akkor vedd hozzá mondjuk az antarktiszi jégmennyiséget is.