Honnan tudják hogy melyik folyó honnan ered?

Ironizál.

A főág meghatározása függ a vízhozamtól, hossztól, és domborzati viszonyoktól.

Egyébként pedig általában nagyon kevés ér van, a kezdeti szakaszon víz alatti összefolyás van a talajban.

Sose láttál még forrást? Ideje kirándulni menni!

Azért tele vagyunk olyan esetekkel, hogy a korábban meghonosodott elnevezés nem esik egybe a mérésen alapuló (hossz vagy vízhozam) főággal, de már nem akarják bolygatni a bevett hagyományokat. Ez főleg nagyobb, folyónak nevezett vízelágazásoknál van így.

Kisebb patakoknál, ereknél meg sose volt meghatározva, tehát ráértek az illetékesek eljátszani vele melyiket kéne kinevezni főágnak. Folyóknak (topográfiai felmérések és földrajzosok) visszakeresték és meghatározták melyik legyen a főága, esetenként lehet nem is egyetérteni vele, de a "Kutyafüle-patak" eleje melyik legyen a három vizesárok és a négy szőlőhegyi völgy közül - amikben rendszerint víz sincs - az már nincsen rendezve.

A patakneveink általában mesterkélt névadások az elmúlt rendszerekből, mert eredendően minden faluban úgy hívják őket, hogy "a" patak, meg "a másik" patak, a túlsó patak, a kisebbik patak, az alsó patak és hasonlók. A probléma az, hogy a szomszéd falu lehet, hogy a Kis-patakot hívja Nagynak, mert feléjük az a nagyobb nem folyik. Ezért egységesítették őket - ekkortájt döntöttek arról is, mi folyik mibe, hol ered stb. Persze így műnevek alakultak, sokszor az egyik falu nevét kapta hivatalosan a patak, amit a másik tíz falu meg kikér magának, és nem használ. Sőt ők azon a néven azt a patakot hívták eddig, ami csak a szomszéd faluban folyik, náluk nem. És pláne nem a saját patakjukat.

Amúgy a legtöbb vízfolyás nem úgy kezdődik, mint a mesében, hogy van egy határozott pont, egy forrás, és jön ki belőle a víz. Hanem a vizenyős susnyástól a határozott vízfolyásig több kilométeres átmenet van, és ember nem fogja megmondani km-es pontosságon belül, hogy hol is kéne azt kezdeni... Inkább elméleti kérdés hol kezdjük. És általában sok km eltelik az állandó vízfolyásig, a legtöbb patak kezdetben csak esős időben áll a víz. Magas talajvízszintnél. Ha nekiül egy másik bizottság a témának, ki lehet ám hozni másik eret is főágnak, vagy hozzá lehet még dobni 1-2 km-et a folyó hosszához. Szóval elvont dolog a folyókezdet, nem csoda, hogy a folyamkilométerezés is a torkolattól kezdődik, az a biztosabbik pont.