Hogyan kell a szóbeli 37.38. kísérlet megoldani?
37. Három számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – híg sósav, híg
salétromsavoldat, illetve konyhasóoldat van. A tálcán található anyagok és eszközök
segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Írja fel a meghatározással kapcsolatos
reakciók ionegyenletét!
Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• 3 db sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel
• 3 db üres kémcső
• sósav (0,1 mol/dm3)
• salétromsavoldat (0,1 mol/dm3)
• konyhasóoldat (0,1 mol/dm3)
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm3)
• pH-papír (színskálával)
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő
38. Öntsön kevés vas(III)-klorid-oldatot két kémcsőbe, majd adagoljon az egyikhez
változásig nátrium-hidroxid-oldatot. Ennek a kémcsőnek a tartalmához ezután
adagoljon sósavat. A másik kémcsőben lévő vas(III)-klorid-oldathoz adagoljon kevés
kálium-jodid-oldatot, majd öntsön kb. 1 cm3 benzint (hexánt) a rendszerhez és rázza
össze. Ismertesse az összes megfigyelését és magyarázza a tapasztaltakat!
Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 db üres kémcső
• kémcsőállvány
• vas(III)-klorid-oldat (0,5 mol/dm3)
• nátrium-hidroxid-oldat (1 mol/dm3)
• sósav (1 mol/dm3)
• kálium-jodid-oldat (0,5 mol/dm3)
• benzin (vagy hexán)
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő
37. kísérlet:
-megnézed az oldatok kémhatását
sósav: piros az indikátorpapír (savas kémhatás)
salétromsav: piros az indikátorpapír (savas kémhatás)
NaCl: olyan citromsárgás árnyalatú, halványzöld az indikátorpapír (semleges kémhatás)
-megvan az NaCl ----> +AgNO3 ------> fehér színű AgCl csapadék
- savoldatok megkülönböztetése: HCl esetében leválik a fehér színű AgCl csapadék AgNO3 hatására, HNO3 esetében nincs változás
38. kísérlet: -a vas(III)-klorid oldat sárga színű, NaOH-oldat hatására leválik a vörösbarna színű vas(III)-hidroxid csapadék, amely sósavban feloldódik, sárga színű oldatot kapunk, a hidratált vas(III)-ionok sárga színűek
Fe3+ + 3OH- = Fe(OH)3
Fe(OH)3 + 3HCl= FeCl3 + 3H2O
-a másik esetben az Fe3+ ionok Fe2+ ionokká redukálódnak, miközben a jodidionokat elemi jóddá oxidálják, a vas(III)-ionok sárga színe eltűnik, és a vas(II)-ionok színére jellemző halványzöld szín jelenik meg, ez utal a redoxireakció lejátszódására
Fe3+ + 2I- = Fe2+ + I2
-ha benzint adunk a rendszerhez, és összerázzuk, akkor két fázisú, heterogén diszperz rendszert kapunk, mivel a benzin apoláris szénhidrogének keveréke, a másik rendszer pedig poláris közegű, í hasonló a hasonlóban oldódik elv alapján ezek egymással nem elegyednek, egymásban nem oldódnak -----> a felső fázis lesz a benzines fázis, mivel a sűrűsége kisebb mint a vízé, így annak a felszínére rétegződik, az alsó fázis pedig a vizes fázis -----> a felső fázis lila színű lesz, mert a redoxireakció során képződő elemi, apoláris molekulájú jód, átoldódik, extrahál a felső, apoláris fázisba, és O-atomot nem tartalmazó szerves oldószeren a jód lila színnel oldódik, az alsó fázis pedig kezdetben zöld, a redoxireakció során képződő vas(II)-ionok miatt, viszont egy idő után az alsó fázis visszasárgul, mert a vas(II)-ionok nem stabilak, és a levegő oxigénjének hatására könnyen oxidálódnak vas(III)-ionokká
37. kísérlet
1) pH papírt mártassz a kémcsövekbe » NaCl-oldat semlegest jelez, a HCl-oldat és a HNO3-oldat savast.
A nátrium-klorid-oldatot azonosítottad, félreteszed.
2) AgNO3-oldat öntése a két sav oldathoz » HCl-oldatban fehér csapadék, HNO3-ban nincs változás.
A sósavat is azonosítottad, mert Ag+ + Cl- = AgCl reakció szerint vízoldhatatlan képződik.
A salétromsav nem ad csapadékot ezüst-nitráttal.
38. kísérlet
1) Fe3+ + 3OH- = Fe(OH)3 majd Fe(OH)3 + 3HCl = FeCl3 + 3H2O
A vas(III)-klorid-oldat rozsdabarna csapadékot ad nátrium-hidroxiddal. Ez a vas(III)-hidroxid, amely sósavban feloldódik sárga színnel.
2) 2Fe3+ + 2I- = 2Fe2+ + I2
A vas(III)ionok oxidálják a jodidionokat elemi jóddá, így a kémcső tartalma megbarnul. A benzinnel való összerázás hatására kétfázisú, heterogén rendszer keletkezik. Ennek az az oka, hogy vas(III)-klorid-oldat vízalapú, így polaritásánál fogva nem oldódik a benzinben. A sűrűségnek megfelelően a fázis felső része lesz a benzin, az alsó része a víz. t Minthogy a jód apoláris, ezért benzinben jól oldódik, így összerázás hatására átoldódik a vizes fázisból. A jód O-mentes szerves oldószerekben lila színnel oldódik, tehát a benzines fázis lila lesz. A végeredmény egy alsó halvány, közel színtelen fázis (kirázástól függ, hogy vas(II), vas(III), jód színe jelenik-e meg) és egy felső lila fázis, ami a benzin és a jód. A fáz
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!