A polipok, tintahalak miért nem másztak ki szárazföldre a tengerből, úgy, mint az ízeltlábúak, gerincesek, netán egyes puhatestűek?

Valójában egyik állat sem mászott így ki. Minden új generáció mutálódik valamennyit az előző generációhoz képest. A mutálódás génváltozást jelent. Ha van egy hal faj, akkor a következő generáció mutálódik, de külön-külön mutálódnak, nem egybe az egész faj egyféleképpen, ezért az egyik lehet, hogy csak keveset mutálódik, a másik meg sokat. Vannak olyan mutációk, amik nem is életképesek, vagy szaporodóképesek, így azoknak a mutációknak nem lesz következő generációja. Ráadásul a mutáció tud körbe körbe is menni, pl. az egyik generációban megjelenik valami új tulajdonság, aztán a következőben meg visszaáll a két generációval ezelőtti mutáció. De a mutáció tud haladni is egy irányba. Ezért az említett hal fajnak mondjuk egy vagy pár egyede olyan mutációval születik, hogy nekik már nem csak úszásra alkalmas az uszonyuk, hanem a tenger alján "járás" vagy "kúszás" szerűségre, mert mondjuk az uszonyuk úgy módosult, hogy azzal már azt is lehet a tenger alján. Tegyük fel, hogy ez a mutáció nem tűnik el, tehát nem lesz életképtelen, és nem is mutálódik vissza egy előző generáció állapotára, akkor stabilizálódni tud, és lényegében egy új faj alakul ki. Utána következhetnek további mutációk, pl. tüdő jelenhet meg kopoltyú helyett, vagy mindkettő egyszerre, lényeg, hogy létrejön még mindig a vízben egy olyan állat, ami mivel kúszni is tud, és tüdeje is van, ezért ki tud szó szerint mászni a tengerből a szárazföldre, és mindkét helyen tud élni. Ilyenek a varánuszok. És ha valamiért, mondjuk mert több táplálék van a szárazföldön, mint a tengerben, ezért teljesen ki is szokhat a szárazföldre, és ha már ott él, akkor felesleges neki a kopoltyú, így az olyan mutációk, amiknek már nincs kopoltyúja is el tud terjedni, mivel életképes. De persze a varánuszok közül sem kell az összes áttérjen kizárólag a szárazföldre, hanem lehet olyan is, hogy ott stabilizálódik egy újabb faj, amelyik a tengerben és a szárazföldön is él, mint ahogyan ma is van varánusz. Emiatt lehet, hogy az evolúciónak sok "állomása", ami végül is elvezett az emberhez, még mindig jelen van. Azok a fajok halnak ki, amelyek nem életképesek.

A lábasfejűek már eléggé specializálódott gerinctelenek. Jelen alkatukkal, méreteikkel, fiziológiájukkal már valószínűleg esélytelenek a szárazföldi élethez módosulásra. Nem véletlen, hogy a szárazföldi fajok közül is csak belső vázzal rendelkezők jutottak magasabb fejlettségi szintre (a fejlettséget itt inkább idegrendszerileg értve).