Az érdekelne, hogy mégis miért pirosan verődik vissza a fény mondjuk a tulipán szirmáról? Lécci részletezve és érthetően írjátok le, mert csak 13 éves vagyok :D

minden olyan színű amilyen spektruma a fénynek nem tudja gerjeszteni az adott felületet

ez mondjuk a klorofill abszorpciós spektruma

[link]

Részletes lesz... :) de igyekeztem egyszerű nyelvezettel.

Atom felépítése:

pozitív töltésű atommag

+

körülötte keringő negatív elektronok

Az elektronok különböző energiával keringhetnek az atommag körül.

(ahogy egy zsineg végére kötött súlyt is különböző energiával lehet keringetni)

Viszont az elektronok energiája nem lehet akármekkora.

Csak meghatározott értékeket vehet fel.

Ezek a megengedett értékek az anyagot alkotó atomoktól (illetve a belőlük képződött molekuláktól) függenek.

Ha nem csinálsz az elektronokkal semmit, akkor azok a lehető legalacsonyabb energiájú állapotban, alapállapotban vannak.

A fényt alkotó részecskék a fotonok.

Ezeknek is van energiájuk, szoros összefüggésben a színükkel:

a vörösé a legkisebb, a sárgáé már nagyobb, ... , az ibolyáé a legnagyobb.

Amikor egy foton találkozik egy elektronnal, két dolog történhet:

1: A foton elnyelődik, és átadja az elektronnak az energiáját ("gerjeszti"), de csak akkor, ha ez a megnövelt energiaszint megengedett az elektron számára.

2: Ha nem megengedett az energiaszint, nem történik semmi, a foton megy tovább, az anyag átlátszik.

A magasabb energiaszintre gerjesztett elektronok nagyon hamar visszaugranak alacsonyabb energiaszintekre, végül pedig alapállapotba.

A így felszabaduló energia fordulhat:

- fotonkibocsátásra

(ez legtöbbször olyan gyorsan követi a fotonelnyelődést, hogy hétköznapi értelemben nem is beszélhetünk elnyelődésről)

- hőképződésre, vegyületképződésre, stb.

(ekkor van tényleges elnyelődés: megvilágítod az anyagot, de nem jön róla vissza fény)

A tulipánszirom a piros fényt elnyeli és egyből ki is bocsátja - véletlenszerű irányban, így minden irányból ugyanolyan pirosnak látszik.

A többi színű fényt is elnyeli, és az emiatt felgerjesztődött elektronok az energiát más úton adják le, így ezeket "valóban" elnyeli.

***

Egy kis kiegészítés:

A fluoreszkáló anyagok képesek "átalakítani" a fényt: megvilágítod kékkel (vagy UV-val, stb.), ezt elnyeli, és pirosban bocsátja ki.

A foszforeszkáló anyagokban nagyon lassan ugranak vissza az elektronok alapállapotba. Olyannyira, hogy a megvilágítás kikapcsolása után sok idő elteltével még mindig vannak visszaugró elektronok, sokáig képes fényt kibocsátani.

Az energiájukban.

A vörösé a legkisebb.

Majd növekvő sorrendben narancs, sárga, zöld, kék.

Az ibolyáé pedig a legnagyobb.

Azt is tedd hozzá hogy ezek a tudományos megfogalmazások nem pontosak.

Az elektronokról azt sem tudjuk hogy micsoda , nem is csak kering hanem átmegy az atommagon és nem lehet megkülönböztetni kettőt sem.Kimondható az is hogy csak egy van belőle a világon mégis az atommagok körül megnyilvánul.

Nem tudod bizonyítani hogy az elektron nyeli el a fotont mert azt sem tudod mi az elektron .Az elektron csak egy utolsó látható lépcső a folyamatban de inkább mondani kell azt hogy az atom nyeli el .

A foton nem is néz ki sehogy ez csak egy műszaki fogalom ami a fény részecske tulajdonságát írja le ,ez csak azt jelenti hogy valami becsapódott az atomba. Valami ami fénysebességgel terjed és hullám tulajdonsága is van.

A fotonról úgy beszélni hogy a vörös a leggyengébb ,a kék a legerősebb energiájú is félrevezető mintha a látható tartományok után nem fotonok lennének.

Természetesen sok a pongyolaság abban, amit leírtam. De 13 évesnek nem kezdhetem el taglalni a modern fizika megdöbbentő (és működő!) eredményeit, nem foghatok elméleti merengésbe az elektron, foton mibenlétéről, stb.

Illetve muszáj szelektálni, nem lehet kitérni az összes ide kötődő, mégis mellékes, és a kérdező által valószínűleg nem ismert információra. Úgy érzem, már jelen formájában is túl sok feleslegeset tettem bele a leírásba.

Már az is nagyon jó, ha a leírtakat valahogy elképzeli és összerakja.