Segítene valaki csillagászat és precesszió kérdésben, a horoszkópokhoz kapcsolódva?

Az asztrológia számon tartja a precessziót is. Ami magyarázatul szolgálhat, hogy mikor egy csillagjegyről van szó, akkor valójában nem magáról a csillagjegyről van szó, hanem a fény és árnyék ciklusának egy jelenlegi állapotáról, aminek a jellegeit csak megszemélyesítik a csillagképek. Tehát a rák időszakának nem azért a jellemzője a rák jellemzője, mert éppenséggel a Nap valóban a Rák csillagképében áll, hanem azért, mert ekkor fordul vissza a fény növekedése, ez az a hónap, aminek a jellegzetessége, hogy az nappalok ekkor kezdenek el rövidülni.

Hogy miért éppen az adott kor lenyomatai a csillagjegyek az egy másik kérdés. Néhány csillagkép, ha jobban megnézed, eléggé esetlen, eléggé nagy fantázia kell néha, hogy valóban meglásd az adott csillagképben azt, amiről elnevezték. Nota bene más korokban, más kultúrákban nem is ilyen módon, nem is ezekről nevezték el a csillagképeket.

Én magam nem hiszek az asztrológiában, de ismerem annyira, hogy rá tudjak mutatni, ez az érvelés azért nem vezet sehova, mert olyan dolgot támad egy tanban, amit valójában a tan nem állít.

Amúgy hogy a kérdésre válaszoljak, a csillagjegyek visszafelé haladnak a precesszióban az év irányához képest. Tehát ma mikor a halak hónapja van, valójában a vízöntő – egy hónappal az őt megelőző – csillagkép van ténylegesen. (Lásd halak korszaka, a hal és Jézus kapcsolata, a hal, mint a kereszténység eredeti szimbóluma, illetve a vízöntő kor.)

Nincs egy hónap eltérés, csak 20 nap.

Évszázadonként 1 nap.

Viszont ahány horoszkóphívővel eddig beszéltem, az - ha megértette egyáltalán - akkor sem foglalkozott vele.

Egyszerűen nem érdekelte.

Ebből is látszik, hogy mennyi alapja van ennek.

Az meg, hogy ezek a "jegyek" az év adott szakaszához kötődnének, azért sem áll meg, mert ez egy oda-vissza folyamat, tehát így a tavaszi és a téli jegyeknek egyformának kellene lenni, és legnagyobb különbség a téli és a nyári jegy között kellene, hogy legyen.

Valamint az sem működik, hogy egy hónapig minden egyes ember egyforma - de 5 perccel utána a következő ember már teljesen másféle.

És, ha korábban született volna 1 nappal?

Pontosan 2160 év alatt vált egy csillagképet, azaz 25 920 év alatt fordul körbe, tehát nagyjából 70 évente csúszik el egy napot.

> Viszont ahány horoszkóphívővel eddig beszéltem, az - ha megértette egyáltalán - akkor sem foglalkozott vele.

> Egyszerűen nem érdekelte.

A fentebb leírt okok miatt.

> Ebből is látszik, hogy mennyi alapja van ennek.

Nem. Ebből nem látszik. Ebből látszik: [link]

De a #1-ben leírt okok miatt ez pont nem releváns kérdés.

> Az meg, hogy ezek a "jegyek" az év adott szakaszához kötődnének, azért sem áll meg, mert ez egy oda-vissza folyamat, tehát így a tavaszi és a téli jegyeknek egyformának kellene lenni, és legnagyobb különbség a téli és a nyári jegy között kellene, hogy legyen.

Már ha feltételezzük, hogy így van, akkor így van. (Fából vaskarika, önhivatkozó érvelés.) Miért kellene így lennie? Egy matematikai példával egy periódusos függvény nem csak szinusz hullám lehet, hanem bármilyen, akár tizedperiódusban is lehet óriási eltérés, és akár félperiódusnál is lehet egyezés.

> Valamint az sem működik, hogy egy hónapig minden egyes ember egyforma - de 5 perccel utána a következő ember már teljesen másféle.

Ezt megint nem állítja az asztrológia. Maximum az, aki horoszkópot kizárólag bulvármagazinok hátlapján látott, nem látott még életében valódi horoszkópot, nincs tisztában a valódi asztrológia működésével.

"egy periódusos függvény nem csak szinusz hullám lehet"

De a Föld forgásából és keringéséből alkotott periódus, az bizony tökéletes szinusz.

Van még egy gond: az ókorban ugye csak 4 bolygót ismertek. Az asztrológia is e szerint működött.

Miért nem jöttek rá, hogy ott valami hiányzik? Mint ahogy a tudósok (és nem az asztrológusok!) később rájöttek a bolygók mozgásából.

Másrészt: amikor végre a tudósok felfedezték a bolygókat - az asztrológusok simán és csuklás nélkül beépítették ezeket a tanaikba.

Most akkor mi van? A tanok ettől nem változtak meg lényegesen. Akkor előtte hogyan működött az asztrológia?

Vagy utána hogyan működött?

Ráadásul nem kellene most, a több tudás birtokában - lényegesen jobban működnie?

> De a Föld forgásából és keringéséből alkotott periódus, az bizony tökéletes szinusz.

Igen, csak itt nem feltétlenül erről van pusztán szó. Kicsit visszatérve az egyes csillagjegyek tulajdonságai részben azért megfigyelések mentén lettek meghatározva, lehet analógiát vonni a természet éppen aktuális működésével. Lehet, hogy ez az analógia túlságosan leegyszerűsített, de legalább azért némi belső logikája van. A Bika például nem pusztán a csillagkép csillagainak elrendezése miatt bika, hanem van analógia, ahogy a növények a földből előtörnek, ahogy átszúrják magukat a földön, kibújva a földből, abban valóban van valami analógia a bika működésével.

> Van még egy gond: az ókorban ugye csak 4 bolygót ismertek.

Ötöt. Illetve a Holdat és a Napot is bolygónak nevezték az ókorban, így lett a neve végül is hét bolygó rendszer. (A hét meg úgyis misztikus szám ugye…) A Holdon és Napon kívül ismerték a Merkúrt, Vénuszt, Marsot, Jupitert és a Szaturnuszt is.

> Miért nem jöttek rá, hogy ott valami hiányzik?

Ez már jóval kardinálisabb kérdés. Ha az asztrológia valóban tudomány lenne, valós megfigyeléseken alapulna, akkor tudni lehetne, hogy az asztrológia jóslatai, előrejelzései hol és miben térnek el a tényleges történésektől, illetve ebből akár még következtetni is lehetne a hiányzó tényező bizonyos tulajdonságaira. Hasonlóan ahhoz, mint ahogy a Szaturnusz pályájának anomáliáiból következtetni lehetett a Neptunusz létére, a Neptunusz pályájának furcsaságairól meg a Plútó létére, sőt annyira pontosan ki lehetett számolni, hogy végül a távcsőt már egy konkrét helyre kellett csak irányítani.

Itt is van azért magyarázat, de ez számomra sokkal inkább mondvacsinált, és már nagyon nem az analógiákról szól. Nevezetesen a Neptunusz és a Plútó amíg nem ismertük, nem játszott szerepet. A felfedezésükkel kvázi új lehetőség, új kulcs került az ember birtokába, mondjuk úgy fel lett jogosítva konkrétabb titkok ismeretére is. Ez azért úgy alapból sokkal inkább ütközik az asztrológia alaptételével, sokkal inkább muszájból gyártott magyarázatnak tűnik.

> Ráadásul nem kellene most, a több tudás birtokában - lényegesen jobban működnie?

Ez is kardinális kérdés az én olvasatomban. Ha az asztrológia tudomány, akkor az összefüggéseknek – hacsak eleve nem tökéletesek – folyamatosan csiszolódniuk kellene, a valósággal való összevetés során egyre több apró részletre kellene, hogy fény derüljön. Ennek ellenére az asztrológia meglehetősen régóta változatlan formában van jelen. (A másik kérdés, hogy tulajdonképpen nem egy asztrológia van, hanem vagy fél tucat különböző iskola.)

Nekem pl. sokkal jobban támadható az asztrológia kialakulása. A csillagjegyek a hétköznapi kép alapján meghatározóak. Ekkor lehet mondani azt, hogy hát az ember megfigyelt bizonyos összefüggéseket, megfigyelt hasonlóságokat, és észrevette, hogy ez a hónapok alapján alakulnak. De az asztrológia nem ezt mondja. A csillagjegy önmagában nem mond semmi konkrétat. Még az aszcendenssel együtt sem. Ami valóban mond valamit rólad, az a tényleges horoszkópod. Az megy annyira összetett, hogy aligha lehetett volna megfigyelésekből levezetni, vagy egyszerűbb lépések során eljutni hozzá. A asztrológia bizonyos értelmezésben vallja is önmagáról egyébként, hogy ez nem egy levezetett tudomány, hanem kívülről – az istenektől, Istentől, valami felsőbb „hatalomtól” – készen és egyben kapott tudás.

De ez mind-mind lényegtelen kérdés. Az asztrológia – hogyan, hogyan nem, az az ő magánügye – tesz bizonyos megállapításokat. A kérdés, hogy ezek a megállapítások fedik-e a valóságot, mondanak-e valamivel többet, mint egy jóízű hasraütés. Mert ugye lehet azt mondani, hogy nem értjük, hogy hogyan működik, de működik. Vagy lehet azt mondani, hogy nem értjük, hogy miért pont úgy működik – akár egy józan paraszti ész, a logika ellenében –, ha egyszer működik, akkor működik. Ha ez bizonyítást nyer, akkor az a kérdés, hogy miért pont úgy, és milyen mechanizmussal, az lehet kutatás tárgya. Tehát elsőnek azt kellene vizsgálni, hogy az asztrológia megállapításai mondanak-e bármiről bármit. Ahogy a #3 válaszomban belinkelt kutakodások vizsgálják, az alapján úgy tűnik, hogy nem, az asztrológia nem mond semmivel többet, mint bármilyen véletlenszerűen megalkotott jóslási módszer.

Persze ettől még az asztrológiának lehet haszna. Ha nem veszed komolyan, ha nem játszik szerepet a tényleges döntéseidben, akkor hátránya nem igazán van. Viszont előnye annyiban van, hogy ad egy nyelvezetet, amivel a világot képes vagy megfogalmazni, képes vagy hasonlóságokat és különbözőségeket észrevenni. Azáltal, hogy azt tudod mondani, hogy ez halak jellegű dolog, az rák jellegű dolog, ez bika személyiségű ember, de némi oroszlán jellege is van, ezzel tulajdonképpen kaptál egy nyelvet arra, hogy leírd a világot. Oké, én azzal egyetértek, hogy ezt nem feltétlenül – csúnyán fogalmazva – hazugságra kellene építeni, de sok embernek ez a nyelv hasznos, sokkal jobban meg tudja érteni a tényleges világot általa, és ez tényleges megértéshez, felismerésekhez vezethet. Ilyenformán végül is teljesen mindegy, hogy az asztrológia igazat állít van sem, nem ez a lényege.

Persze van, aki horoszkópfüggővé válik, a csillagok állása annyira befolyásolják a döntéseit, hogy nem ő dönt, hanem egy hazug elmélet. Na ez az, ami miatt annyira én nem vagyok kibékülve az asztrológiával. Azért meg kell jegyezni, hogy anno nem is nagyon volt szabad jóslásra használni. Valahogy az ókori emberekben megvolt az a bölcsesség, hogy ne akarják ezt a titkot – hogy mit hoznak a csillagok – tudni magukra vonatkozóan, csak úgy általában használták arra, hogy „megismerjék” a világot. Ez anno abban a korban valóban hasznos is lehetett, mindenféle negatívumok nélkül.