Valaki ismer tanulmányt arról, hogy a mészkő hogyan oldódik adott pH-jú, és adott keménységű vizekben?

A vízkeménységet nem csak a CaCO3 okozza hanem a kalcium és a magnézium karbonátjai szulfátjai a lerakódásos fajtát, meg van ami miatt nem habzik a felületaktív anyag a hidrokarbonátok miatt.

A lerakódás CaMg(CO3)2 alakú szokott lenni. Talán Ca(SO4) is kicsapódhat.

Úgy szokták amúgy megszüntetni az állandó keménységet, hogy a kalcium és magnézium ionok helyébe nátrium ionok lépnek, tehát ha NaOH oldatba (ami jó lúgos) mészkövet tennénk akkor jobban oldódna, mint sima vízben, bár ez nem a pHn múlik.

A mészkő oldódását befolyásolja a kémhatás. Nem a fizikai oldhatóságot, hanem savak hatására a mészkő kémiailag oldódik. Nagyon enyhén savas oldatban a kalcium-karbonát kalcium-hidrogénkarbonáttá (Ca(HCO3)2) alakul, aminek az oldhatósága jóval nagyobb (20 °C-on 16,6 g/100 ml). Ehhez már az is elég, ha megnő a szén-dioxid koncentráció az oldatban. Ez a folyamat következik be a cseppkőbarlangok képződésekor.

[link]

Ha erősebben savas oldatba rakjuk, az erősebb só a szénsavat kiszorítja sójából. Ez következik be akkor, ha például sósavat reagáltatunk mészkővel:

CaCO3 + 2 HCl -> CaCl2 + H2O + CO2

(A szénsav bomlékony, szén-dioxidra és vízre esik szét.) Sósavval a mészkő tehát feloldható (ez történik vízkő oldáskor).

A víz keménysége a víz Kalcium- és magnéziumion tartalmát jelenti. Tehát ha eleve kemény vízben próbálunk mészkövet feloldani, akkor még kisebb mértékben fog oldódni a vízben, mint egyébként (nem mintha az jelentős volna), az oldhatósági szorzatnak megfelelően. Ugyanakkor ha kalcium-tartalmú vegyületet oldunk vízben, akkor a víz keménnyé válik tőle.