Telihold vs Holdfogyatkozás?

Rá is kerestem pontosan:

"szembenállás (oppozíció) [протистояння]: valamely bolygó és a Nap rektaszcenziójának 12 h-s különbsége. Ilyenkor a Nap, a Föld és az adott bolygó közel egy egyenes mentén helyezkednek el, középen a Földdel. Csak a külső bolygók kerülhetnek szembenállásba."

[link]

Tehát a szembenállást (pl. telihold) a rektaszcenzió alapján határozzuk meg, a deklináció lehet nullától különböző.

Ne lődözzünk olyan fegyverrel, amit nem ismerünk.

A teleholdkor Nap Föld Hold sorrend van, a nap megvilágítja a teljes holdfelületet, és mi (ebből a pozícióból) pontosan e megvilágított részt látjuk. Később a föld kimozdul ezen egyenesből, ekkor a nap-föld-hold háromszöget alkot, és mi a hold megvilágított részének csak egy részét látjuk, a többi rész (amit még elvileg látunk) napárnyékban van.

Holdfogyatkozáskor a sorrend ugyanez, csak ekkor a föld árnyéka rávetődik a holdra. Ha pontos az egy egyenesbe esés, akkor teljes holdfogyatkozás lesz (amíg a földárnyékban van a hold), ha az árnyék csak részben vetődik a holdra, akkor a fogyatkozás részleges.

"Holdfogyatkozáskor a sorrend ugyanez, csak ekkor a föld árnyéka rávetődik a holdra."

Pont ez lett volna a lényeg, hogy holdtöltekor miért nem, de ezt meg pont elfelejtetted leírni. :))

Nézzünk egy primitív példát (egyesek kedvéért). Mondjuk tegyél le az asztalra egy radírt, és tőle jobbra kicsit távolabb másik kettőt, de az utolsót mondjuk egy könyvre tedd úgy, hogy ha felülről nézed őket, akkor egy egyenesbe essenek. A baloldali lesz a Nap, a középső a Föld, a jobboldali a könyvön meg a Hold.

Mivel felülről nézve egy egyenesben vannak, azt mondhatjuk, hogy a Hold a lehető legjobban szemben áll a Nappal. Ilyenkor teliholdat látunk. Ez a leggyakoribb eset, csak különböző magasságú könyvek vannak a radír alatt, sőt az asztallap alatt is lehet akár a Hold.

Ha a könyvet kiveszed az utolsó alól, akkor is szemben áll a Nappal, csak most "oldalról" nézve is egy egyenesbe kerülnek, tehát a Hold a Föld árnyékkúpjába kerül. Ilyenkor van Holdfogyatkozás.

A sorrend is változik. Inkább egy kép róla és egyből érthető.

[link]

[link]

A kettő egyenes vonala közötti fő különbség, hogy a Fullmoon (Telihold) nyilván kiesik, eltér a Föld árnyékából és ezért tud a Nap fénye ráesni.

(A Föld-Hold távolságok méretarányai nem pontosak a képeken, csak a kisebb méretű illusztráció miatt ábrázolták ilyen közel egymáshoz.)

Van itt animáció is tutis. :) A pontos menete látszik a képekből, de a fő különbség az volna, hogy nincs szó a Föld árnyékkúpjáról semelyik Holdfázisnál sem. Végig a Hold önárnyéka játszik szerepet, (Föld vetett árnyéka nem kell hozzá).

https://www.youtube.com/watch?v=LHD4Pk0D8_g

"Ne lődözzünk olyan fegyverrel, amit nem ismerünk."

Hmm

Hirtelen átolvasva ezt így leírva nem láttam sehol (talán túl gyorsan futottam át), ezért bátorkodom leírni:

A Hold Föld körüli keringési síkja nem esik teljesen egybe a Föld Nap körüli keringési síkjával.

A Föld csak akkor vet árnyékot a Holdra, amikor a Hold pont azon a ponton van A Nap-Föld-Hold sor végén, amikor, ahol a keringési pályasíkja éppen metszi a Föld keringési pályasíkját. Szóval tényleg vonalban van a három égitest. Minden más esetben van egy kicsi szögeltérés, és ez ahhoz kevés, hogy a Holdat ne lássuk teljesen telinek, de ahhoz elég, hogy a Föld árnyéka ne essen a Holdra.