A nagy folyók vízszintesek?

nem értem a kérdést, a meder alja a kérdés? ott szerintem elég nehéz lenne vízszintest definiálni :D

vagy a vízfelszín? gondolom feltűnt, hogy a folyó vízfelszíne nem egy víztükör, nem értem, mit értesz vízszintes alatt ebben az esetben sem, szemléltetésképpen tegyük fel, hogy jön le a dunán egy hatalmas árhullám, akkor nem nem csak milliomod fokokkal fog "lejteni" ha az árhullám elejét nézzük és ha az árhullám végét, akkor ott emelkedés lesz a folyás irányába. Oké mondhatnánk, hogy akkor ne tegyük fel azt hogy árhullám jön, és akkor mi a helyzet, erre viszont az a válasz, hogy olyan nincs :D mindig vannak hullámok maximum kisebbek

Ha vízszintes lenne, nem folyna!

Lejt az rendesen. Persze nem mindenütt ugyanúgy: síkságon kevésbé.

"Tehát azt mondanám, hogy a Duna vízének felszíne (átlagosan) alacsonyabban van (a gravitációs potenciáltérben) a torkolatánál, mint a kezdeti szakaszán!"

Mondjuk ha ebben jobban belegondolunk ez földrajzilag is könnyen látható tény!

#6

Ha ilyen pontra jut a víz, ott általában tó alakul ki, és addig emelkedik a vízszint, amíg el nem éri a legalacsonyabb pontot, amerre tovább juthat. Esetleg lehet, hogy ha nagyon kicsi az akadály, és elég nagy a víz áramlási sebessége, akkor "lendületből" át jut rajta (nagyobb a víz mozgási energiája, mint amennyi helyzeti energiát kell befektetni).

Nem vízszintesek. Több okból.

Az egyik, hogy folyik, amit a lejtése okoz. Ezt a lejtést a folyó esésének hívják. Ennek mértéke sík vidéken néhány centiméter kilométerenként. (A tisza esése pl. 6cm/km).

A másik oka az, hogy a nagy vizek felszíne követi a földfelszín görbületét.