Az élettel kapcsolatos alábbi biológiai kérdésekre mi a válasz?

1. A kémiában szervesnek neveznek egy vegyületet, ha az szénvegyület, kivéve a szén oxidjait. Innen: a szerves anyagok tartalmaznak szerves vegyületeket.

2. Az élő szervezetek ugyan szerves és szervetlen anyagokból épülnek fel, de attól, hogy valami szerves, még nem biztos, hogy él. Nézz rá a tányérodra!

3. Élet kritériumai: lásd itt:

[link]

4. Igen, különféle kémiai reakciókkal álltak össze megfelelő körülmények között.

5. Laboratóriumi körülmények között nem figyelték meg, és nem sikerült létrehozni, de találtak már szerves anyagokat az űrben...

Kiemelésképpen az első válaszadóhoz:

Mint ahogy ő is írta, a SZERVES anyag nem valódi természetbeli csoport, csupán egy emberi meghatározás, amelyek a szénvegyületek egy, általunk kiragadott, csoportját nevezzük. Tehát a szerves vegyület nem lesz semmivel élőbb (önmagában) mint egy szervetlen vegyület. Sőt, benned is kering egy hadosztály szervetlen anyag, ami nélkül te is gyorsan beszüntetnéd az életfunkcióidat.

Kicsit ég kiegészíteném a korábbi hozzászólásokat.

2. Szerves illetve szervetlen kategóriába általában a vegyületet csoportosítjuk, egy vegyület pedig nehezen nevezhető élőnek. Mint előttem is írták, az élőlények rengeteg különböző (mind szerves, mind szervetlen) vegyületből épülnek fel.

3. Ez egy igen jó kérdés. Az élet definícióján a kutatók is elég sokat vitatkoznak. Talán tényleg az életkritériumokkal történő definiálás a legelfogadottabb, de ennek is sok buktatója van. Az egyik kulcskérdés, hogy a vírusokat élőnek tekintjük-e. A legtöbb kutató nem tekinti őket annak (hiszen nincs önálló anyagcseréjük, nem képesek önállóan szaporodni), de olyanok is vannak, akik amellett érvelnek, hogy a vírusok élnek.

Egy másik modellt is figyelmedbe ajánlok: Gánti Tibor vezette be a kemoton fogalmát. A kemoton a legegyszerűbb élő rendszer modellje: tartalmaz egy információs alrendszert (DNS), egy anyagcsere alrendszert és egy burkoló membránt. A három alrendszer szoros kölcsönhatásban működik.

[link]

4. Ezt nevezik abiogenezisnek. Bár a biológusok általánosan elfogadják, hogy így alakult ki az élet, a hogyannal kapcsolatban még számos kérdés van. Már számos eredmény van azzal kapcsolatban, hogy hogyan alakultak ki az élet építőelemei (aminosavak, nukleotidok, cukrok), az első híres kísérlet ezzel kapcsolatban Miller nevéhez fűződik. Hogy ebből hogyan alakultak ki az önreplikáló molekuláris rendszerek, az már keményebb dió. Az egyik elfogadottabb hipotézis az ún. RNS világ, ami szerint az első önreprodukáló rendszerek olyan RNS-ek voltak, amik képesek voltak önmaguk másolódását katalizálni. De emellett más lehetőségek is vannak. A harmadik nehéz kérdés, hogy az önreplikáló molekulákból hogyan alakultak ki az első sejtek. Modellek erre is vannak, de biztosat még nemigen tudunk. Részletesebben erről itt olvashatsz (kicsit régi cikk, de így is érdekes olvasmány):

[link]

5. Ősi földi körülményeket imitálva sikerült már változatos szerves anyagokat létrehozni (aminosavakat, cukrokat, nukleotidokat, lásd fentebb). Történtek kísérletek önmaguk másolását katalizáló RNS molekulák készítésére, de az eddig elkészültek csak önmaguknál rövidebb RNS-ek másolódását tudták katalizálni. Ezen kívül sikerült automatikusan osztódó liposzómákat (membránhólyagokat) létrehozni (egy másik lehetséges mód az élet kialakulására). Más releváns eredményről én nem tudok (ami nem azt jelenti, hogy nincs).