Na most akkor hány százalékát használjuk az agyunknak?

A szobádnak hány százalékát használod? Ha telepakolod az egész szobát tárgyakkal, az egy használható szoba lesz?

Einstein mondta anno, hogy az agyunknak csak a 10%-át használjuk. Ez nem mérési eredmény, hanem csak egy tréfás megjegyzés Einsteintől. De ezt nem úgy kell érteni, hogy az agyunk 90% felesleges, kivágható, nem működik, hanem úgy, hogy az időnknek, a képességeinknek, a lehetőségeinknek csak 10%-át használjuk ki.

"Einstein mondta anno, hogy az agyunknak csak a 10%-át használjuk."

Einstein valószínűleg még tréfából se mondta ezt, ahogy a neki tulajdonított mondások 90%-át se.

Van egy faca gamer PC-d, 8 GB rammal, 3 GHz quadcore procival, egy 256 GB SSD-vel és 2 TB vinyóval.

Hány százalékát használod?

Maximum azt tudod megmondani, a vinyón még mennyi szabad helyed van a két terádból. Még a proci kihasználtságot sem tudod megmondani, mert rohangál fel-le.

Pedig ott fix adataid vannak, még sem lehet megmondani.

Az agynál meg nem ismerjük sem a pontos műveletsebességet, sem a tárhely-kapacitást. Sőt nagy valószínűséggel még ha meg is lehetne állapítani, akkor is óriási szórása lenne.

Tehát: semmi nincs a kezünkben, ami alapján bármit mondhatnánk agyunk kihasználtságáról.

Az

Wadmalac:

Szerintem ez nem igy van. Attol, hogy nem tudod megmondani, hogy _adott pillanatban_ mennyit hasznalsz, meg meg tudod mondani, hogy _valaha_ hasznaltad-e az egeszet. Peldaul az agy eseten merheto a kergi aktivitas, es nincs olyan kergi terulet, ami _sosem_ aktiv, habar nyilvan van olyan, ami egy adott pillanatban nem aktiv. De peldaul a kocsimban a tavolsagi vilagitast se nyomom ejjel-nappal, de attol meg nagyon hianyozna, ha nem lenne. Nyilvan az agynal is vannak reszek, amiket ritkabban (es/vagy nem mindig 100% kapacitason) hasznalunk, de attol meg lehetnek nagyon fontosak.

"Peldaul az agy eseten merheto a kergi aktivitas, es nincs olyan kergi terulet, ami _sosem_ aktív"

Igaz, de még akkor sem tudod, hogy az ott ücsörgő neuronok mekkora arányban vesznek részt. Mint ahogy azt sem tudjuk, memória-kapacitásunk mennyi adattal telik be.

Persze, nincs az agyban olyan terület, amire rá tudsz mutatni, hogy "na ez az X köbcenti itt soha, semmit nem csinál", de ettől még biztosan ott van egy átlagos kihasználtsági arány. Na ezt nem tudjuk saccolni se.

Az agy redundancia-képessége meg egyértelműen mutatja, hogy igenis van rejtett, kihasználatlan kapacitás.

Csak meghatározhatatlan mértékű.

> Einstein valószínűleg még tréfából se mondta ezt, ahogy a neki tulajdonított mondások 90%-át se.

Meglehet. Anno olvastam erről egy elég összeszedettnek tűnő cikket, ott Einsteint jelölték meg a mítosz *egyik* *lehetséges* forrásának, illetve az ő szavait átvevő, átíró sajtónak. Aztán könnyen meglehet, hogy mélyebbre ásva ezt az lehetséges forrást el kell vetni. De valójában ez kb. mindegy is. A lényeg, hogy ha valaki tett is ilyen kijelentést, biztos, hogy nem mérésre alapuló kijelentés volt, és nem az agysejtek 10%-ról szólt, hanem az időnk, képességeink, lehetőségeink 10%-ról.

Ugyanazzal a tudással, képességekkel, tízszer többet el tudnánk érni, mint amennyit valójában elérünk, csak éppen a tudásunkat nem produktívan használjuk, hanem mond álmodozunk, ábrándozunk, nosztalgiázunk, nézzük a plafont vagy a ValóVilágot, pletykálunk, unatkozunk, Facebookozunk, macskás videókat néznünk, stb…

Eleve rossz a kérdés.

Mihez képest lenne pl. 10%?

SZázalékos arányt csak valami egészhez lehet viszonyítani.

Mármost, ha mindenki 10%-ot használ, akkor az a max. nem?

Szóval először azt kellene tisztázni, mi az, hogy 100%.

Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy a lehetséges sebességünknek csak az 1%-át érhetjük el. De mi az a "lehetséges", ha sosem éri el senki?

Talán Einstein arra gondolhatott, hogy az Ő agyához képest az átlag csak a 10%-ot használja.

Viszont ez esetben még túlzott is....