A felhő árnyékának a területe akkora mint a felhő területe?

(Arról nem is beszélve, hogy kérdéses, hogy milyen szögből érkezik a napfény. egy 1 méteres rúdnak lehet 1 cm-es, meg 20 méteres árnyéka is, attül függően, hogy dél van, vagy éppen naplemente.)

De összességében a felhő távolsága elhanyagolható a Nap-Föld távolsághoz képest, így közel párhuzamosnak tekinthetőek a fénysugarak. Viszont a Nap nem pontszerű fényforrás. Ha a merőlegesen esik be a fény, akkor kérdés, hogy mi számít a felhő árnyékának. Pl. ahol a napnak csak a felét takarja el a felhő széle, az az árnyékhoz tartozik-e még. Ha nem, akkor a felhő biztosan, hogy nagyobb az árnyékánál. Ha igen, akkor elvileg – szinte mérhetetlenül – egy kicsivel nagyobb az árnyék. Viszont fellépnek kvantumfizikai jelenségek, azt mondjuk nem tudom, hogy ezek kisebbé teszik-e az árnyékot annyival, mint amennyivel nagyobbá teszi az, hogy a napsugarak azért nem 100%-ig párhuzamosak.

Nos, a Nap nem pontszerű fényforrás és a látott átmérőjének peremétől pereméig sugároz.

Ennek megfelelően egy konkrét tárgy árnyéka nem egy késéles kontúrú vonallal körülhatárolt terület.

A légköri szóródás és fénytörés még nagyobb szórást ad neki, ezért itt már nincs is értelme a kérdésnek.

Tegyük át a témát a Holdra, légüres térbe és felhő helyett vegyünk egy akármilyen formájú, napsütésre merőleges árnyékoló lapot X magasságban.

Ott sem lesz tökéletesen éles pereme az árnyéknak, pedig fénytörés és szóródás nulla.

Az árnyék szélének "átmeneti zónája" szélességre megfelel annak a látószögnek, amilyen látószög alatt onnan a Nap átmérője látszik.

A koromfekete árnyék ennek megfelelően az árnyék belsejében eme átmeneti homályos zónán belül kisebb, a teljes árnyékterület meg nagyobb, mint az árnyékot vető test.

A Földön, a légkör hatásával együtt a széleknél az átmeneti terület jóval szélesebb lesz.

Ezért itt a Földön annak a kérdésnek, hogy valaminek az árnyéka kisebb vagy nagyobb, mint az eredeti test, nincs is értelme, mert a Nap nem pontszerű fényforrás voltából származó határelmosódásnál nagyságrendekkel nagyobb a légkörön szórt határelmosódás.

Egyszerűen nem tudsz úgy árnyék méretet mérni, hogy a mérésed pontossága ne lenne kisebb, mint az esetleges méreteltérés az árnyék és a test közt.

És a holdi példából látható, hogy ott sincs egyértelmű kisebb/nagyobb válasz a kérdésre.