Hova tűnik el a Vénusz bolygó éjszaka?

Mivel a Vénusz a Naphoz közelebbi pályán kering mint a föld és föld éjjel "elfordul" a nap irányából így nem nehéz kitalálni hogy a "horizont alatt" van. Azaz maga a föld takarja ki előled. Nappal pedig értelemszerűen azért nem látszik mert a Nap "túlragyogja.

Tipikusan akkor látható a Vénusz ha a Nap már a horizont alá bukott de maga a Vénusz még nem (a bolygó pályák dőlésszöge miatt).

>> "a bolygó pályák dőlésszöge miatt"

Ezt nevezzük inklinációnak és mint a Föld, mind a Vénusz esetében három foknál kisebb, így ez aligha játszik itt szerepet. Arról van inkább szó, hogy a Vénusz a pályájának milyen pontjában van. Ha mondjuk a Föld és Vénusz között 90 fok van, akkor látjuk a legtávolabb a Naptól. Van egy elognációnak nevezett szögmennyiség, ami azt adja meg, hogy az adott égitest mekkora szögtávolságra van a Napról. Ez a Merkúrnál és Vénusznál kicsi, mivel a Nap és Föld között vannak. A Vénusznál talán 28 fok volt a maximum elognáció (nyakamat nem tenném rá), épp ezért nem is lehet igazán távcsövezéssel kutatni.

Kis javítás:

"Ha mondjuk a Föld és Vénusz között 90 fok van, akkor látjuk a legtávolabb a Naptól."

A Napot tekintve vonatkoztatási pontnak és attól is függ, hogy a pályák mely részen, hiszen Kepler első törvényének értelmében ellipszis pályákról beszélünk. Bár megint csak nagyon kicsi excentricitásokról (ez jellemzi mennyire lapult az ellipszis) van szó, Vénusz esetében 0,006 773 23. Ez azt jelenti, hogy alig tér el a körtől a pálya alakja, de a hatalmas méretek miatt még ez is millió km-eket jelenthet, szóval teljesen pontosan fogalmazva, akkor látjuk a legmesszebb a naptól a Vénuszt, ha a Föld a kistengely irányában van, a Vénusz pedig a nagytengely irányában, ekkor lesz maximális az elognáció.

"hallottam valami olyasmit is, hogy van valami maximum közelítőleg 46 fokos szög is"

[link]

Itt le van írva amire gondolsz :)

Kicsit hibás a kérdésfeltevés is.

Az Esthajnalcsillag valójában vagy "Estcsillag" vagy "Hajnalcsillag", azaz ahogy körbejárja a Napot, úgy a mi nézőpontunkból vagy a Naptól balra, vagy attól jobbra látjuk.

Ha éppen balra, akkor napnyugta után még fent van, ilyenkor este látható, de a Nap után pár órával lenyugszik. Ilyenkor reggel nem látjuk, mert ugyanúgy bal oldalra lesz a Naptól, vagyis a Nap után kel, ergo amikor feljön, már teljesen világos van.

Ha pár hónappal később éppen jobbra van a Naptól, akkor minden fordítva van => hajnalban már felkel keleten, de este nyugaton hamarabb lenyugszik, minthogy besötétedne.

Még egy apróság: valójában van annyira fényes, hogy egy kis binokulárral nappal is lehet látni, csak tudni kell, hol keresse az ember (sőt, tiszta égen akár szabad szemmel is).