Segítség fehérjeszintézissel? Valaki elmagyarázná egyszerűen a lényegét illetve a menetét?

Mennyire egyszeruen?

A lenyeg a kovetkezo. Van ugye DNS-ed, ez a tervrajz. A DNS nukleotidbol all, a feherje meg aminosavbol, ami ket tok mas fajta molekula, tehat meg kell oldani, hogy az informacio ami nukleotid formajaban letezik valahogy konvertalodjon aminosavakka. Harom nukleotid tud meghatarozni egy aminosavat, tehat mondjuk egy 300 nukleotidbol allo DNS-en egy 100 aminosavas feherje “tervrajzat” lehet tarolni. Az egesz dolog erre megy ki.

Az elso lepes az, hogy a DNS-rol masolat keszul. Ez egy munkamasolat, mint mikor mondjuk lekersz valami hivatalos iratot, es nem az eredetit adjak a kezedbe, hanem egy masolatot. A masolat anyagat tekintve kicsit mas, mint a DNS, mert RNS-bol van, mRNS-nak hivjak (m = messenger). Amugy tok ugyanolyan, ez is nukleotidokban tarolja az infot, 3 nukleotid = 1 aminosav.

Az mRNS-t meg erhetik mindenfele valtozasok, de ez most nem lenyeges, a lenyeg az, hogy van egy hosszu lancod, amin nukleotidok vannak, ebbol kene valahogy kitalalni, hogy milyen feherjet csinaljunk. Ezt a “konvertalast” (transzlaciot) a riboszoma vegzi, ami egy hatalmas, RNS-ek es feherjek altal alkotott komplex.

A riboszoma ket alegysegbol all, ezek koze kell befuzni az RNS-t. Nem olyan bonyolult, mert a ket fel alapbol kulonvan, es csak akkor zarodnak ossze, amikor az egyik elkapta az RNS-lancot.

Az RNS-t harmasaval olvassa le a riboszoma. De honnan tudja, hogy melyik legyen az elso pozicio? (A legelso befuzodo RNS darab nem pont a feherje eleje, hanem egy extra RNS, mint a penztarszalag legeleje, ami csak ahhoz kell, hogy a szalagot be lehessen fuzni. DE akkor hol kezdodik a lenyegei resz?

Hat az elso AUG kodnal, ami egy metionint kodol. Vagyis az RNS addig csuszik a riboszoma belseje fele, amig el nem eri az elsp AUG-ot. Onnan mar harmasaval haladnak a dolgok.

Minden harmas eseten a riboszoma megkot egy tRNS-t (t = transfer), A tRNS fura joszag, mert javareszt RNS, de a legvegen ott csung egy aminosav. Minden tRNS-nek van egy kodolo resze, ami illeszkedik ahhoz a bazisharmashoz, ami epp a riboszoman varakozik, es a tuloldalon olyan aminosav van, ami ennek a bazisharmasnak megfelel. Tehat ha a riboszoman eppen egy GUG triplet varakozik, akkor egy valint tartalmazo tRNS fog oda bekotni, aminekz illeszkedo reszen egy CAC reszlet van. Vagyis a CAC (es a hozza kotott valin) felismeri a GUG-ot, osszeparosodnak megpedig pont ugy, hogy az a valin odaerjen az eppen keszulo feherje legvegehez. Ott a riboszoma atrakja a valint a feherjelanc vegehez, majd az igy uresen maradt tRNS tavozik, es az mRNS tovabb lep harom nukleotiddal. A feherje a riboszoman levo lukon at tavozik, mint egy husdatalon a hus.

A vegen egy STOP kodon van, ami nem kodol aminosavat. Ha a riboszoma eleri a STOP kodont, akkor jon egy tRNS-szeru kis feherje, ami eszreveszi, hogy ez bizony egy STOP kodon, es segit szetszerelni az egesz cuccot.

Ugyanaz az mRNS tobb alkalommal is kaphat riboszomat, igy egy mRNS felhasznalasaval tobb feherje kepzodik. Azonban egyszer ennek vege szakad, az mRNS-t lebontja a sejt, es ha megint erre a feherejere van szukseg, akkor ujat kell kesziteni.