Hogy van is van akkor ez az ökológiai niche (fülke) dolog?
Szóval ezt jelenti: több környezeti tényező tűrőképességének összessége? Tehát ha felrajzoljuk "A", "B" és "C" környezeti hatást, akkor az ezek által meghatározott "élhető"(vagyis a minimum és maximum közötti) közös terület a NICHE(fülke)?
Csak így tudom megérteni, máshogy nem. :D
A niche az ennel joval bonyolultabb. A niche mindaz, amire az elolenynek szuksege van, amit elfoglal, megeszik, kivesz a kornyezetbol. Igy aztan a niche-nek resze a tobbi eloleny a kulonbozo szimbitikus kapcsolatok miatt. Peldaul hiaba van egy novenynek megfelelo csapadek, talaj es homerseklet, ha hianyzik az a fajta mehecske, amelyik be tudna porozni. A mehecske resze a noveny niche-enek, ahogy a noveny is resze az ovenek. Kolcsonos. A fa resze egy halom allat nich-enek azzal, hogy a levele arnyekot ad, az again feszkelni lehet, a termese eheto. De az allatok is reszei masik allatok (pl parazitak) niche-enek.
Termeszetesen a ter is resze a niche-nek: az odu ahol alszik vagy a szikla amin sutkerezik. Persze ugyanaz a szikla, ahol egy gyik nappal sutkerezik, ejjel lehet parzohely egy madarnak, igy nem utkozik a niche-uk. De ha nappal akarna parzani a madar, akkor utkozne, mert egyszerre nem tudnak ott lenni. Ezert van az, hogy a novenyek eltero idoben hajtanak es viragoznak, az allatok eltero idoben mennek inni, mert igy nem foglaljak egymas niche-et. Es nyilvan az eloleny merete is szamit, hiszen egy madar odvaban elfer egy halom atka, de nem fer el egy masik madar.
Alapvetően a fülkét az határozza meg, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésre, milyen versenytársak/ragadozók vannak, és hogyan tud egy faj visszahatni ezekre és a saját igényeihez igazítani a környezetét.
Lényegében ezek a körülmények teremtik meg magának egy új fajnak az evolúciós lehetőségét (amellett, hogy evolúciótörténetileg vannak-e additt időben olyan fajok, amik elő tudnak lépni, és betölteni azt).
Például: amíg a Föld bolygó csupasz, de már létezik víz, van széndioxid és van fény, akkor az erőforrásokkal megteremtődik a lehetőség a fotoszintetizáló élőlényeknek.
Amikor megjelennek a növények, "megnyílik" az a fülke, ami a növényevő állatok lehetőségét megteremti, ami megteremti a ragadozókét, mert az élőlények (a prédaélőlények) maguk is erőforrásnak tekinthetők.
Bizonyos fülkék lehet egyszerűen üresek, nincs még olyan kifejlődött faj, ami betölthetné őket. Bizonyos fülkék nem léteznek még, nincsenek megadva a feltételek a létrejöttükhöz. Bizonyos fülkék el is TŰNHETNEK vagy bezárulhatnak. Mundjuk, elszaporodik egy állat, ami olyan gázt bocsájt ki, ami kiszűri a nem zöld fényt és a zöldnövények kipusztulnak. A mi világunk szempontjából ezzel az egész piramis összeomlana, de mondjuk képzeljük el, hogy most nem a fotoszointetizáló, hanem a zöld fényből energiát nyerő baktériumok szaporodnak el, és rájuk épül és belőlük alakul ki újra minden. Nyilván a környezeti erőforrások hozzáférhetőségének minden ilyen megváltozása megváltoztatja, hogy mik a betöltésre váró fülkék.
Amíg minden faj olyan erőforrásokból él, amihez más faj nem tud hozzáférni, addig nincs versengés, mindegyikük más fülkében van, de ha már ketten egy fülkéért versengenek, akkor lép életbe a Gause törvény, a kompetitív kizárás elve. Azaz be tudsz tölteni egy olyan fülkét, amiben már van valaki, HA te versenyképesebb vagy nála. A törvény azt mondja ki, hogy hoszzú távon nem létezhet együtt két faj egyazon fülkében anélkül hogy valamelyik ki ne pusztulna.
Biogeográfiához nem értek, de ha beírod a keresőbe, hogy
"Gause törvény", akkor elég szép tananyag-találatot hoz ki, ahol vannak olyan formulák, mitn amiket te kérdezel, azaz hogy leírható-e valamilen értékekkel, hogy milyen tényezőknek kell teljesülnie, hogy létezzen vagy betöltésre kerülhessen egy fülke, és hogy miért következnek ebből valamilyen szabályszerűségek.
^pl. ez a slide nekem nagyon tetszett:
kornyezettan2.atw.hu/okologia/06komp1.ppt
A niche-nek elég sokféle definíciója van, gyakran a kutatók is különböző definíciókat használnak. A legelterjedtebb a Hutchinson-féle definíció, ez így hangzik (na jó, íródik):
"a niche a populáció környezetének elemei mint koordinátatengelyek által meghatározott absztrakt (n-dimenziós) hipertérben a populáció tolerancia- és preferenciaviszonyait reprezentáló ponteloszlás."
Tehát nagyjából arról van szó, amiről te beszélsz, a niche a környezeti tényezők értékeinek olyan kombinációit jelenti (egyszerűsítve azokat a lehetséges körülményeket), amelyek esetén egy populáció meg tud élni. Természetesen nem mindegy egy faj számára, hogy épp csak elvegetál, vagy épp optimálisak számára a körülmények, ezt például a pontok eloszlásának sűrűségével szokták ábrázolni. A fenti definíció a fundamentális niche, ez nem veszi figyelembe a kölcsönhatást más populációkkal (versengés, predáció). Ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor beszélhetünk realizált nicheről, ez már nem független az adott élettértől (szemben a fundamentálissal).
Bár a niche valóban azt jelenti szó szerint, hogy fülke, a fenti definíció alapján nem tekinthető a térben ténylegesen elfoglalt térnek, tehát ilyen értelemben nem szabad fülkéről beszélnünk.
Ugyanakkor más niche értelmezések is vannak, ebben a cikkből ilyenekről is írnak, ha jól látom (de csak átfutottam):
Az üres niche fogalmával kapcsolatban elég ellentmondásosak a kutatói vélemények, vannak akik szerint ilyen nem létezik, hiszen a niche egy populáció (esetleg faj) jellemzője, ezért ha a faj nincs jelen, a niche fogalma sem értelmezhető. Mások szerint a fogalom használható. Többek között azt is figyelembe kell venni, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy a társulások nagy része nincs egyensúlyban, fontos a nem-egyensúlyi dinamika szerepe, ami folyamatosan lehetőséget biztosít új populációk megtelepedésére.
A Gause-elv kapcsán annyit szeretnék megjegyezni, hogy itt se szabad úgy gondolnunk a nichekre, mint a fülkékre, amibe csak egy faj fér be. Inkább úgy kell értelmezni a kompetitív kizárás elvét, hogy ha két populáció tolerancia és preferencia viszonya a legtöbb környezeti tényező esetében megegyezik (és egyik esetben sincs lényeges eltérés), és egy helyen élnek, akkor jó eséllyel az egyik populáció rátermettsége nagyobb lesz, mint a másiké, és mivel a környezet eltartóképessége korlátozott, fokozatosan kiszorítja a másikat. A Gause-elv csak stabil környezet esetén igaz, emellett újabban ezt az elvet is finomítani kellett némileg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!