Az emberiség elérte már a magma réteget? A föld kérgén sikerült már túljutni?

A földkéreg átlagosan 40-70 km vastag (jellemzően az óceánok fenekén vékonyabb). De van olyan hely is a Földön, ahol a mai napig szó szerint néhány méternyire van a magmaréteg a földfelszíntől. Ilyen helyen lehetséges lefúrni a magmarétegig.

A Föld középpontja felé haladva kb. 100 méterenként nő 3 fokkal a hőmérséklet. 10 méteres mélységben már eléggé állandó hőmérséklet uralkodik, kb. 16-18 fok. Egy kilométerre a föld felszíne alatt már 50 fok körül van, 10 kilométeren már 300 fok a hőmérséklet. Ez, és a fúrás közbeni súrlódás irgalmatlanul felhevíti a fúrófejet, ami ettől meglágyul és könnyen használhatatlanná válik.

Ezen túlmenően a bolygó anyaga ilyen méreteknél már kvázi folyékonynak tekinthető (nagy viszkozitású folyadékként viselkedik). Az alsóbb rétegek a felszínhez képest lassanként elmozdulnak, és minél lejjebb mégy, annál gyorsabb ez az elmozdulás a felszínhez képest. Így aztán a fúrt lyuknak a felszíni vége lassacskán elvándorol az alsó végéhez képest, ami meggátolja a további fúrásokat, mert könnyen elgörbül, eltörik, elpattan a fúrószár. Ezért sem nagyon tudnak egyelőre ennél a 10-12 kilométeres mélységnél lejjebb fúrni.

Korábbi válaszoló írta, hogy mélyen nagy a talaj keménysége. Nem is a keménysége a probléma, hanem az, hogy lefelé haladva egyre vastagabb a felettünk lévő földkéreg vastagsága, egyre nagyobb súly nehezedik ránk, vagyis egyre nagyobb a nyomás, és az egyre nagyobb nyomás egyre jobban összepréseli a földkéreg anyagát. Ez egyre sűrűbb, tömörebb lesz, amiben egyre nehezebb a további fúrás. Kicsit ahhoz tudnám hasonlítani a dolgot, mint amikor parafába, fenyőfába vagy akác/tölgyfába kell lukat fúrni. A parafába jószerével forgatás nélkül is bele lehet nyomni a fúrószárat, a fenyőbe már forgatni is kell, de még viszonylag könnyen megy, az akácba vagy a tölgyfába viszont már komolyan neki kell dőlni a fúrónak, hogy lukat tudj fúrni bele.

A magma az nagyjából 1000 fok körüli hőmérsékletű (Celsiusban). Ezt a hőmérsékletet már 5-10 méternyi földréteg is elég jól leszigeteli. Valóban vannak olyan helyek a Földön, ahol a folyékony magma a felszínre bukkan, ezek főleg vulkánok kürtői, ill. valamelyik sivatagban gyakorlatilag a földfelszínig emelkedik a magma anyaga.

Viszont az anyagoknak van egy olyan tulajdonsága, hogy a rájuk ható nyomás növekedésével nő a forráspontjuk is, vagyis magasabb hőmérsékleten is folyékonyak maradnak, mint normál nyomáson. Így lehetséges, hogy amíg normál nyomáson az anyagok döntő többsége elpárolog 2500-3000 C fokos hőméesékleten, addig a Földkéreg alatti, a Föld tömegének döntő hányadát adó magmaréteg állandó, kb. 4000 C fok körüli hőmérsékletű. Azonban ez egy nagyon sűrű állapotban lévő anyagtömeg, ami ha a felszín közelébe, vagy a felszínre emelkedik, akkor kitágul, vagyis alkotórészei némileg eltávolodnak egymástól, ami a hőmérsékletének esésével jár. Ezért lesz "csak" 1000-1200 C fok körüli hőmérsékletű a cucc, mire a felszínre tör.