Miként marad egy helyben a tüdő? Mi tartja a helyén? Mi történik, ha pl. átszakad a tüdő?

Avogadró bácsitól tudjuk, hogyha megegyezik egy gáz hősmérséklete nyomása és térfogata, akkor az anyagmennyiség egyenlő.

Ezen változtat a rekeszizom, a térfogatot illetően.

Vm=V/n

Ahol a Vm a környezeti állandó, V a térfogat és a n a moláris mennyiség.

Valamint, a diffúzió jelensége miatt a nagyobb anyagmennyiség (n) felől a kisebb anyagmennyiség felé áramlik az anyag.

Ha a rekeszizom növeli a térfogatot (V) akkor, hogy a környezeti állandó ne változzon a molszámnak is növekednie kell.

A rekeszizom és a mellkas fal között kettős mellhártya található. A mellhártya két rétege között folyadékréteg van. Mivel a folyadékok térfogata lényegében állandó, nyomásváltozás hatására nem változik számottevő mértékben, ezért nem engedi, hogy a két hártya elváljon egymástól (ugyanúgy, ahogy két üveglap is összetapad, ha víz van közöttük). Ez biztosítja, hogy miközben a tüdő szorosan a mellkas falához tapad, el tud mozdulni mellette ("vízszintes" irányban).

Ha belélegzel, a rekeszizom és a bordaközi izmok összehúzódásának hatására megnő a mellkas térfogata, és mivel a kettős mellhártya a folyadék miatt hozzá rögzíti, a tüdő is kitágul. Emiatt lecsökken benne a nyomás, ami miatt levegő fog beáramlani. Kilégzésnél a légzőizmok elernyednek, emiatt lecsökken a mellkas térfogata, összenyomja a tüdőt is, emiatt a nyomás megnő, emiatt a levegő kiáramlik.

Ha a mellhártya megsérül, levegő kerülhet a két hártya közé, ekkor pedig a tüdő összeeshet (hiszen a folyadékréteg már nem tartja a mellkashoz kifeszítve). Ez a légmell, amiről az első válaszoló is írt.

"Miként marad egy helyben a tüdő? Mi tartja a helyén?"

A fentiek mellett a légcső is rögzíti, de egyébként sincs nagyon hova mennie. :)

Erre a kérdésre hirtelen egyértelmű forrást nem találtam, de minden bizonnyal kötőszövet kapcsolja a mellhártya két rétegét a mellkas falához, illetve a tüdőhöz.

Ha bővebben is érdekel:

[link]

[link]

(Általában nem szoktam ajánlani a magyar wikipediát, de ez az oldal (és sok más anatómiás is) többé-kevésbé megbízhatónak tűnik.)