Acetilénben miért vannak delta kötések?

A delta-kötés a d-elektronpályák átfedésével jöhet létre, fémorganikus vegyületekben van jelen és eléggé ritka.

A szénatomok körül nincsenek d-pályák, az acetilén nem tartalmaz delta-kötést, benne háromszoros kovalens kötés, 1-szigma, és 2-pi kötés van jelen.

A szénatom kötésszöge és a feszültség, jóval magasabb energiaszint miatt a két szénatom közötti négyszeres kötés nem tud létrejönni, egy C2 molekulát alkotva.

De az acetilén összegképletéből is: C2H2 látszik, hogy 1-1 elektronpárt a hidrogének visznek el, a szén-szén közötti kötésekre csak 3 elektronpár marad.

Hogy nagyon hidegben, abszolút nulla fok körül a háromszoros kötések egymáshoz közel kerülve alkotnak-e delta-kötést, nem tudom, jó kérdés, de úgy vélem, ha ez az energia már jelen van, elég volna ahhoz is hogy a rendezetlen hőmozgás szétlökje a molekulát, azaz rögtön felszakadna. Egészen extrém körülmények között esetleg el tudom képzelni, hogy a pi-pályák egyesülnek kvázi-d pályákká, de biztosan hihetlenül instabil (vagy a világűr vákuumjában összeáll 2 acetilén-molekula, de azt is gerjeszti a kozmikus sugárzás...)

(és különben is más oldalról, delta kötésnek még ettől miért hívjuk az intermolekuláris London-, Debye vagy Keesom-féle erőket, amelyek jól ismert másodlagos kötésként hatnak a molekulák között, de nem jutnak el a hibridpályákig)

Szerintem az acetilénben maradjunk a szén-szén háromszoros kötésnél:-) A delta még egyetemen sem volt tananyag a kutatóvegyészi kurzusban :-)