Mi az ionos jelleg?

Attól függően, hogy a kötésben részt vevő atomok milyen elektronegativitással rendelkeznek, beszélhetünk fémes, kovalens és ionkötésről.

Ha a reagáló atomok elektronegativitás különbsége nagy, akkor a kötés ionos. Ha kicsi, akkor kovalens. A kovalens kötés jellege ionosba megy át, ha az elektronegativitáskülönbség nő, vice versa az ionos kötés kovalens jellege nő, ha az elektronegativitáskülönbség csökken.

Például EN különbségek:

LiF - 3,0

KF - 3,2

CsF - 3,3

Láthatóan a cézium-fluorid elektronegativitáskülönbsége a legnagyobb, tehát annak legnagyobb az ionos jellege, a lítium felé pedig csökken az ionos jelleg, és nő a kovalens jelleg.

BeCl2 - 1,5

MgCl2 - 1,8

CaCl2 - 2,0

Ezen vegyületek esetén még kisebb az ionos jelleg, mitöbb itt már a kovalens kötés jellege nagyobb. A berílium-klorid pl. már kovalens kötésű molekula.

Amit érdemes megemlíteni, hogy ha az alkotó részecskék elektronegativitásbeli különbsége 0, akkor tisztán kovalens kötésről beszélünk. Ellenkező esetben mindegyik kötésnek van ionos jellege.

Van egy ilyen piramis egyébként.

[link]