Csillagászati tél miért napfordulókor kezdődik?

A rómaiak az év kezdetének a tavaszi napéjegyenlőséget tekintették. Ez azért valóban látványos fordulópont, a nappalok hosszabbá válnak, mint az éjszakák, a természet gőzerővel változik. Az eredeti hónapok eltérő hosszúak voltak, valószínű a főbb mezőgazdasági tevékenységek alapján alakult a hosszuk. Ennek az öröksége mind a mai napig megvan, ezért hívják az októbert októbernek, ami az octo (nyolc) számból ered, hasonlóan a november, december, ami a novem, decem számokról kapta a nevét. (Az első hónap – március – a Mars istenről kapta a nevét, a második Vénuszról, a harmadik – május – az idősekről, a negyedik – június – a fiatalokról. A többi meg simán sorszámmal jelölődött. A mai január és február egy holt időszak volt, még nevet sem kapott, ez az időszak bizonyos szempontból nem is tartozott az évhez.

A mai naptárunk is innen ered. Ennek a római naptárnak a folyamatos alakításával született meg a mi naptárunk. A téli napforduló is érdekes, mert az Rómában egy ünnep volt. Nem az év kezdete, de egy ünnep. A kereszténység ennek az ünnepnek a felülírása okán tette Jézus születésének időpontját erre a dátumra.

A hónapokból nagyobb időegységet alkotunk, ez az évszak. Az év négy szakszáról van szó, amelyek célszerűen egész hónapokból állnak úgy általában. A csillagászati év meg csillagászati szempontból osztja az évet négy részre, ezért határolja a csillagászati évszakokat csillagászati szempontból kitüntetett időpontok (napéjegyenlőségek, napfordulók).

A probléma nem ezzel van. Ez érthető és logikus. A problémád abból fakad, hogy te más jelleget tulajdonítasz egy-egy évszaknak, mint amilyen az valójában. Másrészt a változás folytonos dolog. Nincsenek határai. A tél igazi jellegét a január adja, mikor általában hideg van, gyakran hóval kísérve. A december még egy kicsit őszies tél. Még előfordul, hogy nincs hó, a hőmérő higanyszála is a nulla felett van. A február meg már egy kicsit tavaszba kacsintó, már meg-megolvad az a hó. Ugyanígy a tavaszt is az április írja le a legjobban. Március még át van itatva némi tél jelleggel, a májusban meg már érezhető a nyár ígérete.

Igen, a Mikulás csillagászati szempontból még az őszhöz tartozik. És? Mi a gond? Decemberben van, naptári szempontból ez tél. Ezért is tartjuk téli ünnepnek. Nem látok én ezzel az égvilágon semmi problémát. Nem az évszakok helyével van gond a naptárban, hanem csak a fogalmainkkal.

Ami a 90 legsötétebb napot illeti... Van ilyen, vagy inkább régebbi kultúrákban (talán a keltáknál) volt ilyen. Azzal az ünnepkörrel kezdődött, amit mi mostanában halloweenként, meg mindenszentekként, halottak napjaként ismerünk, és a karneváli időszakkal ér véget.

Ahogy a világos napok esetén is elgondolkodtató, hogy Szent Iván éjszakáját, ami a nyári napforduló környékén (vagyis a csillagászati nyár kezdetekor) van, miért hívják angolul MIDsummernightnak.

De ez csak egy megjegyzés, egyébként egyetértek az előttem szólókkal.