Ha a Földnek és a Napnak közös légköre lenne (földi összetétel), az hogyan befolyásolná a Föld hőmérsékletét?

Hogyan lehetne a Földnek és a Napnak közös légköre?

A Föld a Naptól 150 millió km-re van, ahhoz hogy közös legyen a légkörük, a Föld és Nap közötti teret ki kellene töltenie a gázoknak. Ami már eleve lehetetlen, mert ennek a gáznak a nagy részét a Nap magához vonzaná, míg a kisebb része a Föld és a köztük levő bolygók körül gyűlne össze.

Van ez a bizonyos kérdés szerkezet, ami így néz ki:

"Ha <VALAMI> lenne, akkor <MILYEN VALAMI> lenne?"

Ezekre mindig ugyanaz a válasz.

1) Vizsgáljuk meg, hogy <VALAMI> miért nincs. Mik azok a törvények, amik meggátolják a létezését. Jelen esetben gravitáció, nap hőmérséklet, stb.

2) Módosítsuk a világ szabályait úgy, hogy <VALAMI> létezhessen. Akkor a <MILYEN VALAMI> részre az a válasz, hogy attól függ, mit módosítottunk a világ szabályain. Nyilván egy irrelis világban irreális szabályok között brámi megtörténhet, ami ezeknek a szabályoknak megfelel. Ha például egy varázslat miatt van a Napnak és a Földnek közös légköre (mert ebben a módosított világban létezik varázslat), akkor ugyanez a varázslat meggátolhatja azt is, hogy a Nap túlságosan felhevítse a légkört.

Egyszer majd lesz ilyen (amikor a Nap nova lesz), és ez eléggé meg fogja emelni a Föld hőmérsékletét.

Ha a Bibliából elolvasod a végítélet leírását, akkor nagyjából fogalmad lehet róla.

@3

A nap soha sem lesz nóva, ahoz kettős csillag szükséges:

[link]

Hát akkor godolatkisérletezzünk!

A Föld pálya menti sebessége kb 108000 km/h. Ha ez nem vákuumban történik, az ilyen sebességű szélvihar mindent elsöpör. A felszín feltüzesedne, és fokozatosa elpárologna a bolygó, és/vagy darabokra szaggatná a vihar.

A közben a Föld kinetikus energiája részben hővé alakul, ezáltal alacsonyabb (Naphoz közelibb) pályára kerül amelynek potenciális energiája alacsonyab. A pályák közti potenciális energia különbség mozgássá alakul, tehát a Föld mozgása folyamatosan gyorsulna, amíg vagy megsemmisülne vagy a Napba zuhanna.

A "légkört" egy részét a Nap gravitációja elnyelné, a többit pedig elfújná a napszél.

"az ilyen sebességű szélvihar"

Nem kötelező, mert ez a légkör nyugodtan keringhet is.

Tegyük fel, hogy van egy Nap-Föld távolság rádiuszú gázkorongunk, a peremén benne figyel a Föld, közepében a Nap, ugyanolyan teljesítménnyel dolgozva, mint most.

dobjuk el az egész irrealitását a polcra (nem foglalkozunk azzal, hogy a Nap úgy befalná a közeli gázt, mint a sicc és ezzel a plusz tömeggel és nyomással még talán novává is válna, meg azzal sem, hogy eme gázkorongot hogyan tépné szét a Földön belüli bolygók keringése, hogyan krepálnánk be az 1 helyett több száz bar légnyomás miatt).

Nos, ha ez létezhetne, akkor a Föld egy Q hideg hely lenne.

Mert ez a mennyiségű köztes gáz úgy elnyelné a Nap fényét és ezzel energiáját, hogy olyan sötét lenne, mint a mélyűrben, meg ugyebár a gázkorong igencsak jelentős hőleadó felület lenne, azt meg a legelborultabb elméleti "mi lenne ha" kérdés sem hagyhatja ki, hogy a hideg és meleg helyek közt vidáman menne az áramlásos hőcsere.

Ja és a "peremvidéken" persze a melegebb, ritkább gáz menne a korong közepe felé, a nehezebb hideg meg kifelé, szóval a Föld és a vákuum között szépen menne a meleg a Földről el, de a Naptól meg nemigen jönne ide meleg gáz utánpótlás.

Ha az egyik napról a másikra ülnénk bele ebbe a korongba, akkor azért nem percek alatt hűlnénk ki, mert ilyen vastag légkör azért hőszigetel is, a Föld magja fűt is, de a korong vastagságától, sűrűségétől függően évek, évtizedek, évszázadok alatt a földfelszín szépen le tudna hűlni annyira, hogy metánpocsolyákban ugrálhassunk.

Valószínűleg a földre hulló meteorok 90%-a többé nem létezne, mert már a korong határán elégne, ezzel le kéne mondanunk a csillaghullások látványáról. Meg a csillagokéról is.