Mi a telítetlen, telített és túltelített oldat fogalma? Poláris, apoláris vegyületek oldódási mechanizmusa? Ionvegyületek vízben való oldódása? Hidratáció, hidratációs energia? Rácsenergia? HELPHELP
Figyelt kérdés
Suliba hagytam a künyvem és holnap dogát írunk ezekből. Otársam küldte át a fő fogalmakat, amiket kihúzatott a tanár.2014. dec. 7. 06:52
1/3 anonim válasza:
A telítetlen oldatok olyan oldatok, amelyekben az oldószer még több oldandó anyagot képes feloldani. A telített oldatokban az oldószer több oldandó anyagot nem képes feloldani, a feleslegben hozzáadott anyag kiválik. A túltelített oldatok forrón telített oldatokból keletkezhetnek, mivel a lehűlés során a feleslegben feloldott szilárd anyag nem kristályosodik ki, hanem oldatban marad. Az ilyen oldatok tehát több oldott anyagot tartalmaznak, mint amennyit adott oldhatóság megenged. Ezek nagyon instabilak, oltókristály, szennyeződés, rázás hatására végbemegy a felesleg kikristályosodása.
2/3 anonim válasza:
A molekuláris szerkezetű anyagok oldódását a "hasonló-hasonlót old elv" alapján értelmezzük. A poláris vegyületek ezért poláris oldószerekben (pl. hidrogén-klorid vízben), az apoláris vegyületek pedig apoláris oldószerekben (pl. jód széntetrakloridban) oldódnak jól.
3/3 anonim válasza:
Az ionvegyületek vízben való oldása során két folyamat zajlik egyszerre: az ionrács felbontása és a hidratáció. Az ionrács felbontásához energiára van szükség, energiabefektetéssel jár. Ezt jellemzi a rácsenergia. A hidratáció során a rácsot alkotó ionokat az oldószer, mint víz körbe veszi, hidratálja. Erre azért van lehetősége, mert a víz erősen poláris oldószer: van egy elektrongazdag negatív része (O) és egy elektronszegény pozitív része (H). A víz az ionokat ellentétes pólusaival veheti körbe, pozitívat a negatívval, negatívat a pozitívval, így hidrátburok jön létre az ionok körül. A hidratáció mindig energiafelszabadulással jár, mivel ilyenkor Van der Waals kötés (ion-dipól kölcsönhatás) jön létre és azt pedig tudjuk, hogy a kötések létesítése mindig exoterm. Az oldáshő adja meg, hogy 1 mol ionvegyület oldásakor mekkora energia szabadul fel, vagy nyelődik el. Ennek értéke az előbb említett rácsenergiától, és a hidratációt kísérő hidratációs energiától függ. Ha a hidratációs energia elegendően nagy a rács felbontásához, akkor az oldáshő előjele negatív, az oldódás exoterm, felmelegedéssel jár. Ellenben, ha a hidratációs energia kisebb, mint a rácsenergia, akkor az oldáshő előjele pozitív, az oldódás endoterm, lehűléssel jár.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!