Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Milyen statisztikák vannak a...

Milyen statisztikák vannak a mutációról?

Figyelt kérdés

Olyan tekintetben érdekel inkább a dolog, hogy földönjáró állat születik uszonnyal, vagy aminek nincs szárnya, az szárnnyal, vagy halak végtagokkal, giliszta szemekkel (igaz ezt nem tudom, hogy van e neki vagy nincs), tehát olyan tagokkal amivel normális esetben egyáltalán nem rendelkezik.

Köszi



2014. dec. 4. 18:41
 1/7 anonim ***** válasza:
Most képzeld el, milyen felhördülés lenne, ha kiderülne, hogy valakik erre költik az adóforintokat. Szép dolog a tudomány, de sajnos nagyon kevés kutatásra van pénz.
2014. dec. 4. 18:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
Ezekre mindre pont nulla példát fogsz találni.
2014. dec. 4. 18:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 A kérdező kommentje:
Ok, akkor van e ilyenekre példa, a kutatásokban?
2014. dec. 4. 19:17
 4/7 anonim ***** válasza:
76%

Már a kérdés megfogalmazásából is látszik, hogy egy újabb kreacionista kérdéssel van dolgunk...

Kedves kérdező, ha ezt is előre eldöntötted már magadban, hogy ha ilyen nincs, akkor az evolúció marhaság, akkor minek írsz ki egyáltalán kérdést róla? Még az evolúció vitathatósága kérdésednél is jobban le akarod járatni magad?

2014. dec. 4. 19:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:

Szerintem mindnek pozitív valószínűsége van.


-egy matematikus :)

2014. dec. 4. 19:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:

"Olyan tekintetben érdekel inkább a dolog, hogy földönjáró állat születik uszonnyal, vagy aminek nincs szárnya, az szárnnyal, vagy halak végtagokkal."


Eléggé valószínűtlen események, azonban pozitív valószínűségük van. (Azt, hogy a nulla valószínűségű esemény is bekövetkezhet, inkább nem is részletezném.)


Én azt tippelem, hogy ezek többségére kb. egy a millióhoz és egy a milliárdhoz között lehet az esély. Nos, ez csillagászati kicsi valószínűség, csakhogy mennyi madár, mennyi hal és mennyi földönjáró állat él ebben a pillanatban is, arról nem is beszélve, hogy összesen ezekből mennyi élt csak az elmúlt évezredben...

2014. dec. 4. 20:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 Vree ***** válasza:
100%

A mutáció nem így működik :/

Nem szétdarabolok pár állatot, aztán véletlenszerűen összerakom őket...Honnan a f@&#ból lenne a giliszta DNS-ben szem szerinted?

Atavizmus még csak-csak, tehát hogy olyan tulajdonság jön elő, amivel valamelyik ős már rendelkezik (mittomén, kígyók lábakkal - bár ez is nehézkes, mert azért nem ilyen egyszerű a dolog, a DNS nem egy könyvtár, hogy megőrizze a pontos információt, ha egyszer megváltozott, akkor megváltozott, max nyomokban maradt benne maradék gén, ami előjöhet), de honnan a francból születne valaki olyan jellegzetességgel, ami többezer generáció alatt lassan érne csak el valamilyen fejlettségi szintet?


Ha azt kérdeznéd, hogy van-e olyan giliszta, aminek a fényérzékeny bőrsejtjei már esetleg előrevetítik a bőrtől a szemekig való útnak a lehetőségét, az már értelmesebb kérdés lenne.


Valójában a giliszták már most is rendelkeznek fényérzékeny sejtekkel, különösen a "fej" környékén. Magyarul nem látnak ugyan, de észlelik az erős vagy gyenge fényt.


De ez is olyan kérdés, hogy: honnan látnánk?

Minden faj amit látsz, kollektívan egy evolúciós ösvényen van valamilyen állapottól valamilyen más állapot felé.

Amit most látsz bennük, azok maguk a folyamatban lévő terjedő mutációk. Apró mutációból rengeteg van, de ezeket te csak úgy látod meg, mint genetikai változatosság, mondjuk hosszabb fül, kicsit más bőrszín, nagyobb hajlam valamilyen betegségre (vagy ellenállás vele szemben), stb.


Ez nem úgy megy, hogy egyszer csak megszületik egy kétfejű macska, és onnantól az összes kétfejű. Vagy a gyík szül egy madarat, és attól fogva mindegyik madár. <_<


Nem hitrelen óriási ugrással jelennek meg a dolgok.


Hanem úgy hogy:

1. a mutációk növelik a genetikai változatosságot a fajon belül

2. szaporodással és keveredéssel ezek a genetikai változatosságok elterjednek

3. a természetes kiválasztódás csökkenti a genetikai változatosságot a populáción belül, és a hatékonyabbakat hagyja meg (a negatívabbak lassan kihalnak, a pozitívabbak sikeresebben elszaporodnak)


A mutációnak lényegében az a szerepe, hogy a genetikai változatosság ne folyton csak csökkenjen. Mert máskülönben (most nagyon leegyszerűsítve) ha kihal, mondjuk, az összes kék szemű ember, akkor soha az életben nem lesz újra kék szem. De amutációk gondoskodnak róla, hogy előbb utóbb mindig megjelenjen valami új apró változás. Az egyszeri változás mutáció által mindig nagyon kicsi, de a kiválasztódás és elterjedés is baromi lassú.


Valamennyire te magad is mutáns vagy, mert a te tested is tartalmaz olyan géneket, amik hibásan lettek a szüleidről átmásolva. Csak a legtöbb apró mutáció nem jár jelentős észrebehető hatással, etért valószínűleg nem is tudsz róluk.

Még ha mondjuk, hosszabb a fülcimpád, mint az átlag, azt se ismered fel, ha mutáció az eredete.


Persze sok genetikai rendellenesség van, ami észrevehető. Sok genetikai eredetű betegség.

De pl. az óriástermetet a növekedési hormon szabályozásáért felelős gén mutációja is okozhatja.

2014. dec. 4. 20:17
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!