Feszültség vagy az áramerősség sebzi meg az embert?

"ha valahol ki van írva hogy nagyfeszültség akkor nagy az áramerősség is"

Ez nem feltétlenül igaz.

Az hogy megsebez-e, attól is függ, hogy váltakozó vagy egyenáram. Váltakozó áram szempontjából - tehát ami a konnektorból folyik - a testednek kapacitása van, és a bőrfelületen halad végig. A DC áram azonban benned halad végig, a legrövidebb ellenállású útvonalon, és mivel az ionos vezetők ellenállása kisebb, ezért a belsőszerveiden át. Magyarul: Ha megb*sz egy nagyteljesítményű lithium-polymer akksi, akkor nagy az esélye hogy meghalsz.

Létezik áram, ill. feszültséggenerátor, ami azt jelenti, hogy azt az értéket tartja konstans állapotban. Pl. egy 5 Voltos fesz.gen ( Constant Voltage = CV ) 5 Volt értéket tart meg, és a rákapcsolt terhelés függvényében változik az árama. CC pedig Constant Current. Ezeket a jelöléseket az IEEE elfogadta, és labor tápegységen is ezeket látod.

Azt mondanám, hogy a nagy áramerősség, és a nagyfeszültség is halálos, de csak akkor, ha kellően nagy mellette a másik érték is, magyarul a teljesítmény a halálos. A nagy teljesítmény, halálos!

A szívedet azonban kevésbé állítja le a nagyfeszültség, mint a nagy áram. Elég pár mA és leáll a szíved, ennyire érzékeny szerv a szív. Ezen felül pl. a DC áram okoz légbuborékokat is a véráramban - vízbontás - így csak órákkal később halsz meg, és közben azt hiszed semmi bajod.

Az áramerősség.

De nyilván kell egy bizonyos minimális feszültség feszültség is hozzá.

Az öl meg illetve károsít, ami a munkát végzi (ez esetben benned vagy a bőröd felületén).

Munkát az áram végez. De ahhoz áram legyen, feszültségnek is kell lennie. A feszültség azonban csak végtelennél kisebb ellenálláson keresztül képes áramot áthajtani valamin.

Ez az összefüggés az R, I, és U között.

Ezek összefüggéséből (amit Ohm törvénye ír le) látható, hogy bármekkora feszültség sem képes áramot létrehozni végtelen ellenálláson és semmilyen áram nem képes folyni végtelennél kisebb ellenálláson ha a feszültség nulla.

Ebből pedig semmiképpen nem következik az, hogy ha nagy a feszültség, akkor nagy az áram is amit ez a nagy feszültség adott ellenálláson keresztül képes áthajtani.

Jellemzően éppen ellentétes az összefüggés (éppen Ohm törvénye miatt). Vagyis a nagy feszültségen várható kisebb áram (pont ezért nagyfeszültségűek a távvezetékek).

A feszültség önmagában ha nem képes áramot áthajtani rajtad (ami a nagy ellenállás miatt lehetséges) nem veszélyes. Ezért lehet 120kV-os távvezetéket feszültség alatt javítani pl. Illetve ezért nem halsz meg ha leveszed a műszálas pulóvered, ami eközben 60kV feszültséget is létrehozhat (ezért szikrázik).

Azért az utolsó válaszoló nem nagyon van képben...

Nem akarlak megbántani, de 120 kV-os távvezetéket nem ezért lehet feszültség alatt javítani, hanem mert virtuális földponttal van létrehozva a háromfázisú átvitel, és nem nagyon tudod rövidrezárni, mert a szomszédos vezeték több méterre van tőled...

A teljesítmény öl meg, nem az ami munkát végez.

Áthajthatok magamon 10 Ampert is, ha picovoltos nagyságrendű a feszültség, és fordítva.

"A feszültség önmagában ha nem képes áramot áthajtani rajtad"

Ez meg egyenesen baromság. :)

A dualitás tétele kimondja, hogy a feszültségek létrehozzák áramaikat és fordítva. Ha feszültséget kapcsolsz egy fogyasztóra, létrejön az áram. A teljesítménytől függően jön létre. Áram nélküli feszültség, nem létezik zárt áramkörben! EZt memorizáld. Nyílt hurkú áramkörben, a szakadáson eshet feszültség.