Igaz, hogy mágnessel bármit lehet lebegtetni? Persze azt kivéve amit rögtön magához vonz.

Kedves kérdező !

A Youtube-ra feltett videó(-k) TE szerinted hiteles videók?

Ha ebből merítened a tudományos felkészültségedet, akkor azért a fizika órán ezt ne reklámozd... mert nem valószínű hogy a tanár 5-öst ad neked.

Habár a youtube nem megbízható mert sok a "fake" video rajta, ez teljesen igaz.

Persze akkora mágnes kell hozzá mint egy ház (16 Tesla mágneses tér) mert a diamágneses anyagok (kivéve a szupravezető állapotban levő anyagokat) rendkívül gyenge diamágnesességgel bírnak.

A Wikipédián már nem szoktak nagy marhaságot írni mert azt állandóan javítják:

[link]

Nem kell hozzá vas mert az ferromágneses.

Bár a vonzással is lehet lebegtetni.

A diamágnesesség pont az ellentéte a ferromágnesességnek.

Azért tetszik, hogy amint valaki valamit nem ért, szórja a hoax, photoshop és hasonló hozzászólásokat.

A diamágneses lebegtetés valóban működik.

De ama brekusz lebegtetéséhez akkora teljesítmény kell, amivel kivilágíthatsz egy lakótelepet.

Emberrel meg nem javasolt, mert ilyen erősségű mágneses térnek már nagyon komoly káros egészségkárosító hatása lehet.

Az örvényáramoktól meg a fogtömés is elpárologna.

Sajnos ez a hatás valószínűleg soha nem lesz alkalmas a lebegtetés mondjuk közlekedési felhasználására. Csak igen speciális körülmények közt működhet.

A fémfelületben keltett örvényáramok feletti lebegtetés (most már szupravezető nélkül is) működőképesebb dolog, bár még igazán nem a legpraktikusabb területen született belőle termék:

[link]

:D

Mágneses lucernamag-válogató viszont van :)

Az úgy működik, hogy vasporos vízbe teszik a herefojtó aranka maggal szennyezett lucernamagot. A gyom magjának felülete rücskös, beleül a vaspor így ki lehet válogatni a sima felületű lucernamag közül. Ilyen alapon lebegtetni is lehet talán.

Megépítik a Hold felszínét Kínában. Egy olyan létesítményről van szó, mely állítólag képes lesz szimulálni a bolygónk kísérőjének felszínén tapasztalható alacsony gravitációs környezet mágnesességét.

Ironikus, de a kínai kutatók állításuk szerint a 2000-ben kiosztott Ignobel-díjak egyik nyertes pályázójától, Andre Geimtől kapták az ihletet. Geim, a Manchesteri Egyetem fizikusaként azzal nyerte el a Nobel-díj paródiájának számító díjat, hogy mágnesek segítségével meglebegtetett egy békát.

Mind Geim, mind a kínaiak megoldása a diamágnesességen alapul. Ez a mágnesesség egy olyan formája, amely csak külső mágneses tér hatására jelentkezik a diamágneses anyagokban. Ha a külső mágnes elég erős, akkor taszító ereje és az anyag atomjainak taszító mezője között legyőzhető a gravitáció, vele meg lehet lebegtetni akár egy kétéltűt, akár egy Holdra szánt kutatóeszközt is.