Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Csökken, vagy nő jelenleg a...

Csökken, vagy nő jelenleg a Földön élő fajok száma?

Figyelt kérdés
Valahol azt hallottam, hogy a Földön naponta 26 faj pusztul ki. Igaz ez? És vajon mennyi keletkezhet? Összességében nő, vagy csökken jelenleg a Földön élő fajok száma? És milyen mértékben befolyásolja vajon ezt az emberi tevékenység? Jelentősen, vagy alig?

2014. okt. 24. 08:14
 1/9 anonim ***** válasza:
100%

A faj-keletkezés rendkívül lassú folyamat, évmilliókban mérhető. Ezenkívül a faj fogalom egy mesterséges, emberi "skatulya" - igazából a jelenleg élő állatokat be tudjuk osztályozni, de a jelenleg szétnyíló ágakat rendkívül nehéz észrevenni, hiszen a folyamat elején csak rendkívül apró különbségek kezdenek felhalmozódni.


Ezt körülbelül, egy példával: egy ember még nem tömeg. Két ember sem tömeg. Három ember sem. És haladsz előre, előre, egyre több van - de igazából nem tudod azt mondani, hogy mi is a tömeg. Ha előtted van ezer ember, akkor igen, az tömeg. De nincs olyan, hogy ötvennégy ember nem tömeg, de ötvenöt ember már tömeg. Így van a fajoknál is: pár mutáció még nem másik faj, és emeled a számod, még az sem, de rendkívül sok különbség már új faj. De nem tudsz egy éles vonalat húzni, hogy na, ettől a ponttól új faj. Egy élőlényre ránézve be tudod osztályozni valahová, de azt nem tudod megmondani, melyik az a pont, ahonnan adott fajba tartozik.


Tehát hiába keletkeznek folyamatosan új fajok, a jelenleg létezőek kipusztulása drasztikusan nagyobb.

2014. okt. 24. 08:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 A kérdező kommentje:
A mérés, illetve a definíció nehézségeit értem, de amit mondtál az utolsó mondatot megelőzően az így volt amióta élet van a Földön, márpedig egész biztosan volt olyan időszak, amikor a fajok száma nőtt (bárhogy is definiáljuk ezt). Tehát az utolsó mondatodban megfogalmazott állítás nem következik az előtte írtakból.
2014. okt. 24. 10:24
 3/9 anonim ***** válasza:

Az állításom első része arra vonatkozott, hogy mennyire megállapíthatatlan a keletkező fajok száma - illetve, hogy a fajkeletkezés milyen piszok hosszú egy folyamat.


Te írtad, hogy naponta 26 faj kipusztul - ez viszont vizsgálható és mérhető.


Az emberi tevékenység pedig annyira befolyásolja, hogy a jelenleg kihaló fajok közel 100%-a emberi tevékenység miatt hal ki. Jelenleg az emberen kívül nincs drasztikus környezeti változást okozó tényező.

2014. okt. 24. 11:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 A kérdező kommentje:

Az emberiségnek a kipusztulásokban játszott szerepére választ kaptam, köszönöm. Bár még jobban örülnék, ha ellenőrizhető forrásokra való hivatkozás(oka)t is kapnék erre vonatkozóan. Ami viszont továbbra sem világos számomra, az új fajok keletkezésének a kérdése. Lehet, hogy nem ismerjük az erre vonatkozó választ, de válasz azért biztosan van. Mivel az evolúció nagyon bonyolult dolog, egy egyszerűbb példával szemléltetném, mire gondolok.


Adva van egy nagy cseppkőbarlang, ahol a cseppkövek szép lassan növekednek, mondjuk ezerévenként 1 centit mindegyik. Egyetlen év alatt tehát átlagosan 10 mikronnyit, vagyis naponta 0,27 mikronnyit, ezt lehetetlenség megmérni. Vandál emberek minden nap összesen 27 centinyi darabot letörnek a cseppkövekből. Ezt szépen meg lehet mérni. De elhamarkodott állítás lenne azt mondani, hogy a vandálok miatt a cseppkövek összhossza csökken, hiszen a 27 centi a 0,27 mikronnak a százezerszerese, ezért ha százezernél több cseppkő van a barlangban, akkor az összhosszuk nő. Nos, ezen az alapon én továbbra is sem tudom kizárni, hogy földön élő fajok száma nő minden pusztításunk ellenére, meg annak ellenére, hogy ezt nem nagyon tudjuk mérni.

2014. okt. 24. 12:18
 5/9 Ozmium42 ***** válasza:
Lehetetlen megmondani, hogy mennyi egy időszakban a keletkező fajok száma, mert a "fajkeletkezés", mint esemény sincsen definiálva.
2014. okt. 24. 15:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 A kérdező kommentje:
Az eseményt lehet, hogy nem lehet definiálni, de egy adott időszakban keletkezett fajok számát mégis lehet a következőképpen. Megszámoljuk, hány faj él most (ez definiálva van, és ilyen számok forgalomban is vannak), legyen ez X, megszámoljuk T idő (pl. egy évtized) múlva is, Legyen ez Y, és azt is számoljuk, hogy eközben hány faj pusztult ki (ez is definiálva van, és ilyen számok is forgalomban vannak), legyen ez P. A T idő alatt keletkező fajok száma K=Y-X+P. Ez persze csak elvi definíció, a probléma valószínűleg ott van, hogy X és Y sok nagyságrenddel nagyobb, mint P és K, vagyis X és Y mérésének a hibája használhatatlanná teszi a képletemet. A kérdésem arra irányult volna, hogy ennek ellenére létezik-e erre valamiféle értelmes becslés.
2014. okt. 24. 16:24
 7/9 Ozmium42 ***** válasza:

Nem az elvvel van a baj, hanem a gyakorlattal.


Egyrészt nem vehetünk tetszőleges nagyságú időintervallumot. Túl kicsit azért nem, mert ennyi idő alatt nem alakulhatnak ki elkülöníthető fajok. Túl nagyot meg azért nem, mert akkora távolságban nincsenek adataink. Ha százmillió évet veszel, akkor biztos ki tudnád számolni, hogy mi az, ami már akkor is volt, és még mindig él, mi az ami kihalt, és mi az, ami idő közben alakult. De honnan tudhatnád, milyen fajok éltek 100 millió éve? Párat megtalálsz kőzetekben, de szerintem messze nem az összeset. A hibát még az is okozza, hogy a kihalás pillanatnyi esemény, a faj keletkezése pedig időben elmosódott, nem tudhatjuk mennyire, szóval nem is becsülhetjük meg, legalább mekkora időintervallumot lenne érdemes választani a vizsgálódáshoz.


Elvileg a "korábbi pont" nem csak a múlt lehet, hanem a jelenünk is, és 100 millió év múlva újra regisztrálhatnánk a fajokat, de ez eléggé elrugaszkodott elképzelés.

2014. okt. 24. 17:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 A kérdező kommentje:
Na jó, mérni nem tudjuk. De modellek sincsenek, amelyek alapján (bizonyos feltételezéseket elfogadva) azért mégis számolhatunk? Az oké, hogy esetleg az egyik modell csökkenést mond, a másik meg növekedést, de vannak-e ilyenek egyáltalán?
2014. okt. 24. 17:43
 9/9 Tom Benko ***** válasza:
A probléma azzal van, hogy mi alapján tekintesz két élőlényt egy fajba tartozónak. A cápa és a szöcske ok, de vajon egy faj-e a csivava és a bernáthegyi? Ha ők igen, akkor a zöld és a fekete afrikai sáska miért nem? A londoni metrószúnyogot tekintsük külön fajnak, vagy csak alfaj? Esetleg változat? Mi a helyzet a gyűrűfajokkal? Úgyhogy én még a "26 faj kipusztul" kifejezést is csak nehezen tudom értelmezni.
2014. okt. 25. 09:39
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!