Csökken, vagy nő jelenleg a Földön élő fajok száma?
A faj-keletkezés rendkívül lassú folyamat, évmilliókban mérhető. Ezenkívül a faj fogalom egy mesterséges, emberi "skatulya" - igazából a jelenleg élő állatokat be tudjuk osztályozni, de a jelenleg szétnyíló ágakat rendkívül nehéz észrevenni, hiszen a folyamat elején csak rendkívül apró különbségek kezdenek felhalmozódni.
Ezt körülbelül, egy példával: egy ember még nem tömeg. Két ember sem tömeg. Három ember sem. És haladsz előre, előre, egyre több van - de igazából nem tudod azt mondani, hogy mi is a tömeg. Ha előtted van ezer ember, akkor igen, az tömeg. De nincs olyan, hogy ötvennégy ember nem tömeg, de ötvenöt ember már tömeg. Így van a fajoknál is: pár mutáció még nem másik faj, és emeled a számod, még az sem, de rendkívül sok különbség már új faj. De nem tudsz egy éles vonalat húzni, hogy na, ettől a ponttól új faj. Egy élőlényre ránézve be tudod osztályozni valahová, de azt nem tudod megmondani, melyik az a pont, ahonnan adott fajba tartozik.
Tehát hiába keletkeznek folyamatosan új fajok, a jelenleg létezőek kipusztulása drasztikusan nagyobb.
Az állításom első része arra vonatkozott, hogy mennyire megállapíthatatlan a keletkező fajok száma - illetve, hogy a fajkeletkezés milyen piszok hosszú egy folyamat.
Te írtad, hogy naponta 26 faj kipusztul - ez viszont vizsgálható és mérhető.
Az emberi tevékenység pedig annyira befolyásolja, hogy a jelenleg kihaló fajok közel 100%-a emberi tevékenység miatt hal ki. Jelenleg az emberen kívül nincs drasztikus környezeti változást okozó tényező.
Az emberiségnek a kipusztulásokban játszott szerepére választ kaptam, köszönöm. Bár még jobban örülnék, ha ellenőrizhető forrásokra való hivatkozás(oka)t is kapnék erre vonatkozóan. Ami viszont továbbra sem világos számomra, az új fajok keletkezésének a kérdése. Lehet, hogy nem ismerjük az erre vonatkozó választ, de válasz azért biztosan van. Mivel az evolúció nagyon bonyolult dolog, egy egyszerűbb példával szemléltetném, mire gondolok.
Adva van egy nagy cseppkőbarlang, ahol a cseppkövek szép lassan növekednek, mondjuk ezerévenként 1 centit mindegyik. Egyetlen év alatt tehát átlagosan 10 mikronnyit, vagyis naponta 0,27 mikronnyit, ezt lehetetlenség megmérni. Vandál emberek minden nap összesen 27 centinyi darabot letörnek a cseppkövekből. Ezt szépen meg lehet mérni. De elhamarkodott állítás lenne azt mondani, hogy a vandálok miatt a cseppkövek összhossza csökken, hiszen a 27 centi a 0,27 mikronnak a százezerszerese, ezért ha százezernél több cseppkő van a barlangban, akkor az összhosszuk nő. Nos, ezen az alapon én továbbra is sem tudom kizárni, hogy földön élő fajok száma nő minden pusztításunk ellenére, meg annak ellenére, hogy ezt nem nagyon tudjuk mérni.
Nem az elvvel van a baj, hanem a gyakorlattal.
Egyrészt nem vehetünk tetszőleges nagyságú időintervallumot. Túl kicsit azért nem, mert ennyi idő alatt nem alakulhatnak ki elkülöníthető fajok. Túl nagyot meg azért nem, mert akkora távolságban nincsenek adataink. Ha százmillió évet veszel, akkor biztos ki tudnád számolni, hogy mi az, ami már akkor is volt, és még mindig él, mi az ami kihalt, és mi az, ami idő közben alakult. De honnan tudhatnád, milyen fajok éltek 100 millió éve? Párat megtalálsz kőzetekben, de szerintem messze nem az összeset. A hibát még az is okozza, hogy a kihalás pillanatnyi esemény, a faj keletkezése pedig időben elmosódott, nem tudhatjuk mennyire, szóval nem is becsülhetjük meg, legalább mekkora időintervallumot lenne érdemes választani a vizsgálódáshoz.
Elvileg a "korábbi pont" nem csak a múlt lehet, hanem a jelenünk is, és 100 millió év múlva újra regisztrálhatnánk a fajokat, de ez eléggé elrugaszkodott elképzelés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!