Elemi részecske. Hogy is van ez?

Igazából ez a név még onnan van, amikor úgy gondolták, hogy ezek az elemi részecskék, amikről tanultál, nem bonthatók tovább. Tehát ezeket azóta is elemi részecskéknek nevezik.

Az igazi "elemi" "részecskéknek" ma talán a húrokat lehetne nevezni, mert ezek valószínűleg tényleg nem bonthatók tovább... csakhogy ezek meg nem igazán nevezhetők "részecskének". Teljesen másképp viselkednek.

Olyan gond is van, hogy pl. egy proton 3 kvarkból épül fel, tehát a kvark a proton "része"... na de ez a kvark 100-szor nehezebb a protonnál!

Ha szétszedsz egy protont, a részei összesen 300-szor nehezebbek lesznek, mint maga a proton. Ha ismét összeállnak, akkor egy csomó energia is keletkezik közben, és ez viszi el a tömeg nagy részét.

Nincs szerencsés elnevezés, mert ilyen apró méretekben a világ már nem úgy működik, ahogy mi nagyban ismerjük, a kicsire meg még nincs szavunk.

Összesen 17 elemi résecskéből felépíthető a ma ismert világ, és ezek a következők:

[link]

Az elmélet megjósol még további 2x12-t (vagy 2x16-ot, ezt nem tudom pontosan), de ezeknek jelenleg nem találjuk nyomát, és nem is kellenek a világ felépítéséhez.

A "3 elemi részecske: proton, elektron, neutron"-ról annyit, hogy az egy régi egyszerűsített modell, amivel jól meg lehet magyarázni a periódusos rendszert és az izotópokat.

Ha csak az atommagot nézzük, belőle is már csak kiszakadnak a protonok és a neutronok. Belül valami katyvasz van, egymás között a "gluon" (ragasztót jelent görögül) elemi részecskékkel dobálódznak.

A mostanában elfogadott elemi részecske modelleket csak a részegecskefizikusok értik. Még a tankönyvírók sem.

Jelenleg a tudomány a Standard Modellben levő részecskéket fogadja el elemi részecskéknek.

[link]

Még egy átlag tudósnak (kémikusnak) is elég, hogy van az elektron, vannak a neutronokat és protonokat alkotó kvarkok, van a pozitron (antielektron), meg radioaktív bomlásoknál (a béta-bomlásnál) keletkezik egy neutrínó (asszem az elektron neutrínó).