A víz vonzza az esöt, vihart vagy a villámot?

El ne hidd neki...

ezeket semmi sem "vonzza".

A villámnál létezik olyan, hogy "csúcshatás" - de ez sem vonzza, csak könnyebben átüt ott a villám, ahol valamilyen földelt csúcs van. Azért, mert felette a levegőben gyorsabban növekszik a feszültség, és a csúcson könnyebben kiszabadulnak az elektronok.

Esőnél egy olyan lehet, hogy ha valamilyen JÓ NAGY tereptárgy - pl. egy hegy - megemeli a levegőt, ezért az keveredik a fenti hideg levegővel és lehűl, akkor ott többet fog esni az eső, mint a környéken.

Ugyanez a hegy másik oldalán fordítva lesz: ott pedig kevesebbet.

Édesvíz nem jó vezető, a felülete meg ugyebár (az esetleges viharos hullámokat leszámolva) sík, tehát az "odavonzó" csúcshatás nemigen jön létre, plusz körben MINDEN tereptárgy, még a sík part is magasabb. Éppen ezért az édesvízű tóba, folyóba (közvetlenül, tehát pl. nem hajóárbocon át) csapó villám nagyon ritka.

Tengeren is inkább partoktól távol történhet ilyen.

Az, hogy a vízfelület kifejezetten vonzaná a villámot, az biztosan nem igaz.

Viszont a magas talajvízszint miatt a vízpartok (és főleg a vízparti fák, épületek) némileg magasabb veszélynek vannak kitéve, mint a víztől messzebb lévő sík területek.

Persze ez is csak olyan ökölszabály, ami nem mindig igaz.

Nagyon sok paraméter befolyásolja a villámveszélyt és a legerősebb hatás ezek közt a csúcshatás bevonzása és a kis átütési távolság, vagyis magas tereppont.

Víz + eső:

Ez nehéz kérdés, mert nagyon sokféle eső (csapadék) van.

1. Konvektív eső: rövid ideig tartó, kis területre korlátozódó záporok, zivatarok - ezt lásd a viharnál

2. Nagytérségű, országos eső: ennek nagyjából mindegy, hogy mi van alatta.

3. Szitálás, köd, harmat: ennek segít a víz közelsége, különösen ősszel és télen, amikor a víz melegebb a levegőnél.

Víz + vihar:

A vihart (és általában a záporokat, zivatarokat, gomolyfelhőket, konvektív csapadékot) hazánk éghajlatán a vízfelszín alapvetően gyengíti. Ez azért van, mert a viharnak meleg és nedves levegőre van szüksége, a víz pedig pont ennek ellenkezője, hideg és száraz. A víz "száraz" mivolta furcsának tűnhet, de a légkör szempontjából valóban az: egy nagy levélfelületű növényzettel borított meleg felszín sokkal többet párologtat el, mint egy hűvös víztükör.

AZONBAN ha a vízfelszín a levegőhöz képest nagyon meleg, és erősen párolog, az igencsak fel tudja erősíteni a viharokat. Ez jellemző pl. ilyenkor ősszel a Földközi-tengerre és az Adriára, ahol a tenger még meleg, de a levegő már jócskán kezd lehűlni.

Ha pedig a vízfelszín hőmérséklete meghaladja a 26°C-ot, akkor kicsit megváltozik a felszín viselkedése, a párolgás sokkal erősebb lesz, ami megintcsak kedvez a viharok kialakulásának. Így születnek a hurrikánok.

Víz + villám:

A villám nem szeret vízbe csapni, mert az alacsony, nincsenek rajta kiemelkedő csúcsok, és eléggé rossz vezető. Mivel azonban egy zivatarfelhő kiterjedése csak 10-30 km, egy ekkora méretű tó már elég ahhoz, hogy a villámnak ne legyen más választása, kénytelen legyen a vízbe csapni. Emiatt nem kell aggódni, a víz annyira rossz vezető, hogy nem terjed benne messzire az elektromosság (különben nem sok hal maradna a Balatonban egy nyári vihar után...).