Mennyire reális szél-, ill. napenergiában gondolkodni jelenleg hazánkban egy háztartást tekintve?

A napelem hosszú távon talán megéri, főleg azért mert manapság a bankok semmi kamatatot nem adnak a befektetett pénzre.

Szerintem olcsóbb már nem lesz legalábbis pár éven belül.

A technikai részletekről lehet olvasni eleget, ezt hagyjuk. Valamibe beruházni akkor éri meg, ha ettől jobb lesz valami (több pénzünk lesz, kényelmesebben élünk, stb.). A jövőt becsülni persze nem könnyű, de kiszámítható, a jelenlegi állapotból kiindulva, mennyit költesz energiára évente. Ezután kiszámíthatod mennyit nyersz ebből vissza, ha például szigeteled a lakásodat. Azt szokták mondani, úgy 15-20 év. Az is kiszámítható, ha saját nap- illetve szélenergiát veszel igénybe, az mennyibe kerül. Azt is megmondhatod, hogy mi jön ki, ha mondjuk a felét pótolod így, vagy mondjuk a 90%-át. Itt nagyjából az jön ki, hogy a beruházás 30 év alatt térül meg. Ami utána jön, az a nyereség.

Összességében tehát mai árakon és lehetőségekkel az a kérdés (ha van elég pénzed), hogy ilyesmikbe ruházz 30 év megtérülési rátával, vagy valami másba, ami többet hoz, és ez fedezi a költségeket. A válasz, hogy általában nem az energiapótlás lesz a nyerő. Pontosan ezért nem terjed nagyon, bár minden további nélkül beszerezhető.

Nálunk van még egy másik probléma is: a hálózati csatlakozás feltételei nem megoldottak, azaz nem lehetséges. Viszont az energianyerés szakaszos, esetleges, és akkor nagy, amikor nem nagyon kell, akkor kicsi, amikor kéne. Márpedig erre nem lehet háztartást építeni.

Következésképpen, ma nálunk életvitelszerű helyettesítésnek nincsenek meg a feltételei, nem gazdaságos, túl hosszan térül meg, és a mai egyéb lehetőségek jobbak (olcsóbbak). Ezért csak kíváncsiságból, elkötelezettségből és hasonló okok miatt alkalmazzák e módszert.

Az egésznek az Achilles-sarka az energia tárolása. A technika-tudománynak ez egy nagyon gyenge pontja.

Nem megoldott az energia olcsó, jó hatásfokú, hosszútávú, nagy mennyiségű tárolása.

De jó is lenne: nyáron teljes gőzzel termel a napelem/kollektor, télen pedig felhasználnánk. :D

Sajnos a realitás az, amit előző írt:

"Viszont az energianyerés szakaszos, esetleges, és akkor nagy, amikor nem nagyon kell, akkor kicsi, amikor kéne."

A geotermikus energiában látok fantáziát, de az is csak közösségben.

Sok kutatás volt erről az utóbbi években, az eredmény pedig egyértelmű: Magyarországon a jelenlegi árak és technológia mellett háztartási méretekben nem térül meg egy ilyen beruházás (ipari méretekben sem nagyon, de az egy bonyolultabb kérdés...).

Amik miatt mégis megfontolandó lehet ilyesminek a kiépítése:

- Elvi kérdés, környezetvédelem.

- Hosszú távú befektetés (bízva az áramárak emelkedésében, és kihasználva a rengeteg környezetvédelmi támogatást)

- Elszigetelt, kiépítetlen kis fogyasztású helyek (ahol a távvezeték behozatala összemérhető beruházás lenne napelemek vagy szélkerék telepítésével, és azok képesek 100%-ban fedezni az áramszükségletet)

- Árambiztonság: áramszünet esetén is elérhető bizonyos mennyiségű energia a legfontosabb készülékek működtetéséhez. Elsősorban szintén elszigeteltebb (hálózatilag sérülékenyebb) helyeken, illetve létfontosságú eszközök (orvosi műszerek, szerverek, telefonok, stb.) ellátására.

Átlagos magyarországi viszonyok mellett (tehát kiépített infrastruktúrával rendelkező településeken, elektromos eszközökkel jól felszerelt háztartásokban) az ilyen beruházások helyett gazdaságilag - és környezetvédelmileg is - sokkal jobban megéri a meglévő infrastruktúra felújítása (szigetelés, gáz- és villanyvezetékek korszerűsítése, elavult háztartási készülékek cseréje).

Anyagilag és környezetvédelmileg is a legjobb befektetés azonban az időnk és kényelmünk pénzbe fektetése (pl. autó helyett vonat vagy bicikli, kisebb mértékű fűtés/hűtés, stb.). Ha kiszámoljuk az ezekkel megspórolható pénzt, a környezet védelme mellett elég jó órabért is kapunk az elvesztett időnkért és kényelmünkért, miközben a napelemek telepítése ráfizetéses lenne...