A pontyok jól érzik magukat az áruházakban?

Gondolom mivel sok oxigent fujnak be a vizbe, nem igenyelnek sok mozgast :)

Egyértelmű, hogy a sérült állat nem egészséges. Kétlem, hogy jobb bánásmódban részesülnének azok a szegény halak azon a pici helyen, mint a csirkék a testüknél két centivel nagyobb ketrecben, vagy a disznók a hizlalóüzemekben. A pikkelyek szerintem azért hiányoznak róluk, mert brutálisan össze vannak zsúfolva, felsértik egymást.

Jól vannak, élnek, mint hal a vízben.

Szerintem ahogy azokban az akváriumokban tartják őket, a halászlévé átlényegülés csak könnyebbé és jobbá teszi számukra a dolgot...

„A dolgozók és a beszállítók mellett néha a vásárlók is kaptak (a félelmebajos igazgatótól). És itt szeretnék megosztani Önökkel egy hangulatos karácsonyi történetet, ami az emberségről és a szeretetről szól. Decembert írtunk, annak is a 23. napját. Közelgett az év legszebb ünnepe, már kövér pelyhekben hullott a hó, a várost belengte a mézeskalács illata, mindenki készült a szeretet ünnepére, csak nálunk volt k**** sok ember, aki halat akart venni. A hal az egy érdekes jószág. Magyar ember kétféle helyzetben, kétféle fajtát fogyaszt. Az egyik a hekk a Balcsin, a másik a ponty karácsonykor. Tekintettel arra, hogy még nem sikerült az üzletláncnak bekebelezni a Balaton parti lángossütőket, az utóbbiról mesélek maguknak. A Tesco hamar felismerte, hogy a halak természetes közege a víz. Innen már csak egy lépés volt eljutni oda, hogy ha élő halat akarnak árulni, víz is kell hozzá. A vizet meg a legjobb akváriumban tartani, mert ugyebár a hal abban él. El is készült az akvárium a Fogarasi úton. Uniós szabályok szerint 500 pontyot volt képe befogadni. Illetve nem tudom, hogy ez valójában uniós szabály volt-e, a lényeg az, hogy kábé ötszáz hal fért el benne el kényelmesen és gondolom, az Unióban ez szempontnak számít. Ha nagyon akartuk, akár hétszázat is bele lehetett gyömöszölni, de a Tesco nemcsak nagyon, hanem nagyon-nagyon akart, és lám, az akarat csodákat teremt, 1200 rémült pontyot sikerült összezsúfolnunk az ötszázas helyen. A halpultos csávó még meg is jegyezte, hogy b****** meg a k**** élet a kib***** pontyokat, hogy nem bírnak kocka alakúak lenni, mert akkor kevesebb víz kellene közéjük. Hát ez volt a helyzet karácsonykor. Ekkor született meg az ominózus tábla, amely azóta többször körbejárta az internetet, miszerint vigyázni kell, mert a hal kiugrik. És valóban, számos esetben kellett a padlón vergődő halakat kerülgetni a vásárlóknak, ami nem kedvezett a halvásárlás karácsonyi hangulatának és így nem gyakorolt jótékony hatást a brutális mennyiségű ponty fogyására. Ekkor történt az, hogy jött egy jobb érzésű hölgy, aki számon kérte a halpultoson az embertelen, illetve jelen esetben haltalan körülményeket. A csávó csak annyit tudott felelni, hogy sajnálja, de nem tehet semmit. (Ő találta fel a kocka alakú pontyot.) Dehogynem - mondta a nő. - Például hívhatja az áruház-igazgatót. Na, ez a néni nem tudta mit kért. Megjelent E., aki aznap annyira agresszív volt, hogy szerintem üvöltve álmodott. Lendületből leb***** a nőt, mondván, ne tessék dumálni, akkor kellene megnézni a halakat, amikor a maradékot majd holnap élve bedobják a tömörítő gépbe. Ez volt ugyanis az a masina, amivel a hulladékot préseltük össze. A nő majdnem elájult és sietve távozott az áruházból. Halat nem vett.” – G. M.: Tesco titok

Vigasztaljon a gondolat, hogy a ponty csak saccperkábé az utolsó öt perc xar kedvére emlékszik.

Semmiképpen nem érezheti jól magát sem a ponty, sem a pisztráng egy kicsinek nevezhető akváriumban magát. A folyók és a tavak az igazi otthonaik, mint minden állatnak, nekik is térre van szükségük. Ha nagyon össze vannak zsúfolva akkor felsértik egymást, és ezért hiányoznak a pikkelyek róluk, és persze itt az is számít, hogy hogyan voltak szállítva a halak.