8-9 éve volt már, hogy ököl nagyságú jég esett felénk, hogyan?

#1: :D igaz.

A nagy jéghez kel nagyon magas felhőzet, ebben a nagyon magas felhőzetben szinte végig nagyon alacsony hőmérséklet és túltelített szintű páratartalom.

Elindul egy kicsi jég pár km magasan és egész útján a felhőzeten át rakódik rá a többi.

Azért kíváncsi lennék, hogy mondjuk egy rizsszem méretű jég mennyi ideig és mekkora magasságot jár meg, mire mondjuk szőlőszem méretű lesz.

Egy zivatarfelhő belsejében ennél sokkal nagyobb jégdarabok is vannak.

Ebben a cikkben van egy-két gép egy repülőgépről, ami találkozott velük:

[link]

Mivel a zivatarfelhőben 30-50 km/h sebességű feláramlás is lehet, ez jókora jégdarabokat is magával tud ragadni akár 8-10 km magasságig. Egy idő után a jég túl nagy lesz (vagy kikerül a feláramlásból), és elkezd zuhanni. Abból a jégből lesz jégeső, ami zuhanás közben újra be tud kerülni a feláramlásba, és több kört megy a felhő belsejében valahol 3 és 10 km között. Ebben a magasságban hatalmas (akár focilabda méretű) jegek rohangálnak 30-40 km/h-s sebességgel egy zivatarfelhő belsejében.

Amikor a jégdarab kikerül ebből a körforgásból, elkezd zuhanni a föld felé, és közben gyorsan olvad (mivel a felhő alja, és főleg a felhő alatti levegő elég meleg). Ezért a felszínt már általában kisebb méretű jégdarabok érik el.

meteorologus8:

Meg sem fordult a fejemben, hogy mondjuk meggymagnál nagyobb jég is tud cirkulálni odafent. THX az infobővítésért. :)