Hogyan kell megoldani a szöveges feladatokat logikusan?

Az egyik legjobb módszer addig egyszerűsíteni az egészet, amíg triviális nem lesz.

Néha azonban ez nem lehetséges.

Azt kellene megértetni minden egyes matematikát tanulóval már az elején, hogy nem olyan nagy kunszt a "matematika nyelvére" történő "lefordítás", mert lényegében amit le kell írni, annak kicsit kibővített változata a szöveg.

Észre kell venni a logikai műveleteket benne, ezért kellene logikát már tanítani általánosban is.

Mondjuk:

Van 8 almám. Ha 8-ból odaadok valakinek 2-t, akkor hány almám marad?

A "Ha..., akkor" magában hordozza az egész feladat lényegét.

Jó, persze nyilván nem azt kell mondani, hogy implikációról van szó, de ezeket kéne velük megértetni.

Az egyik legjobb módszer addig egyszerűsíteni az egészet, amíg triviális nem lesz.

Néha azonban ez nem lehetséges.

Azt kellene megértetni minden egyes matematikát tanulóval már az elején, hogy nem olyan nagy kunszt a "matematika nyelvére" történő "lefordítás", mert lényegében amit le kell írni, annak kicsit kibővített változata a szöveg.

Észre kell venni a logikai műveleteket benne, ezért kellene logikát már tanítani általánosban is.

Mondjuk:

Van 8 almám. Ha 8-ból odaadok valakinek 2-t, akkor hány almám marad?

Maga a kérdés a feladat veleje.

Miért küldtem én kétszer? :D

Szerintem először elküldtem, de végül is mást akartam :D

A pontos kérdést tekintve kicsit off téma, de némileg ide kívánkozik.

A matematika oktatás óriási hibájának tartom, hogy a "szöveges feladatokat" különálló állatfajként kezeli, és ezzel saját maga lihegi és misztifikálja azt túl a diákok számára. Ahelyett, hogy teljesen természetes módon keveredne a legelemibb formai gyakorló feladatokkal már az elejétől kezdve, a "szöveges feladat" a bonyolult(abb) feladat szinonimájaként használatos, amitől minden diák hasmenést kap, ha ilyenekből álló dolgozatot kell írnia. Ezzel csak tovább növelik a diákokban azt az érzetet, mintha a matematika valamilyen furcsa és bizarr dolog lenne, amelyet úgy kell külön lefordítani oda meg vissza a hétköznapi nyelvre. Pedig épp az lenne a matematika oktatás feladata, hogy azt a helyes és magától értetődő nézetet alakítsa ki, hogy MINDEN probléma a matematikában nyilvánvalóan szöveges feladatként merül fel, hiszen az ember a saját emberi nyelvén fogalmazza meg a gondolatait, és nem szimbólumokkal. És éppen hogy a legegyszerűbb behelyettesítéses, analógiás meg átalakításos feladat az, amely eltér a szokásostól, mert itt a cél olyan sémák megtanítása, amelyet aztán rutinból, szinte gondolkodás nélkül kell tudni alkalmazni (pl. hatvány és logaritmus azonosságok, algebrai formulák egyszerűsítése, kiemelés, összevonás, stb.).