Miért csak a marsra küldünk felderítő járműveket?

A legtöbb bolygó környékén járt valamilyen szonda, leszálltak a Merkúrra, Vénuszra, Szaturnusz körül most is kering egy szonda, a Voyagerek a külső bolygókat is megvizsgálták, és a Plútó felé éppen úton egy szonda, sőt, a Titán holdra is küldtek már leszálló szondát, és éppen most készülnek leszállni egy üstökösre.

Csak míg a belső bolygókra embert küldeni lehetetlen (Vénusz alapból kiesik, a legstrapabíróbb műszerek is alig bírják ki egy-két órát, embernek esélye sincs, a Merkúr meg a napsugárzás miatt halálos az ember számára).

A külsőbb bolygók meg megint kívül esnek az elérhetőségünkön, a marsi út 9 hónapja is hatalmas megpróbáltatás lenne, elmenni a Titánra több év - jelenlegi hajtómű technológia mellett ez nem igazán kivitelezhető.

Sőt, a Mars nagyon hasonló a Földünkhöz, így a marsi állapotot vizsgálva sokat megtudhatunk a mi bolygónk múltjáról, sőt, jövőjéről is.

Technikai nehézségek miatt. A Földrő a Marsig a legoptimistább becslés fél év kb. Ugyanezzel a feltételezett technikával a Naprendszer külsőbb területére (pl Uránusz, Neptunusz, Plútó) sacc 50x annyi utazás. Nézd meg itt mondjuk:

[link]

Kaját vinni kell vagy termeszteni, felvinni amit kell, meghajtani, az idő minden mást is előhozhat (pl meghibásodások), az űrben tartózkodásnak vannak nehézségei pszichológiailag, fizikailag stb. Kell energia mert a Naptól távol több fűtés is kell stb stb. A mars talán még menne.

A kérdésben megfogalmazott állítás nem teljesen igaz. A felszínre valóban tudtommal eddig még csak a Holdra és a Marsra juttattunk járműveket, de űrszondánk már több tucat égitestnél járt. Rengeteget tudunk például a Jupiter Európa nevű holdjáról, de úgy tudom, a Vénuszra is próbáltak járművet küldeni, csak a légkör szétmarta, mielőtt érdemben megérkezett volna. (Hogy ez tényleg így volt-e, annak lusta vagyok utánanézni, de több ismeretterjesztő filmben is úgy rémlik, hogy ezt mondták.)

Másrészt: igen, nyilván sokan mások is kíváncsiak lennének a többi bolygó felszínére is, személy szerint én is; meg tegyük hozzá, hogy maximálisan amellett vagyok, hogy a tudásunkat bővíteni kell, mert az viszi előre a civilizációt; na de amikor a Marsra eljuttatni egyetlen felderítő robotot is dollármilliárdokba kerül, és már erre is nehezen kapnak pénzt, szerinted jutna rá erőforrás, hogy robotot küldjünk az Európára?

(Való igaz, sok más dologra persze szó nélkül szórják a pénzt, és ha mondjuk a nagy ámérikának kedve van valamely arab államot lerohanni, arra szó nélkül adnak annyi pénzt, amennyiből még a Plútóra is küldhetnénk robotot, de sajnos a világ ilyen, a közpénzeket nem a tudósok osztják szét, hanem a politikusok. Nekik meg előbb áll érdekükben lerohanni egy olajhatalmat, mint bővíteni a tudásunkat.)

Simon Belmont,

Rosszul tudod...

Szonda szállt le eddig:

Vénusz

- Venyera–5, Venyera–6 (atmoszférikus szonda, sötét oldalon ért talajt)

Venyera–7 (23 percig sugárzot)

Venyera–8 (50 percig sugárzott)

Venyera–9 (53 percig sugárzott, képet is küldött)

Venyera–10 (65 percig sugárzott)

Pioneer Venus Multiprobe - 4 atmoszférikus szonda, egy túlélte a becsapódást is, és talajról is működött

Venyera–12, Venyera–11, Venyera–13, Venyera–14 mind leszálltak, és majdnem két órán át működtek.

Jupiter:

Galileo szonda küldött egy leszálló egységet, mely 53 percig működött, mielőtt összeroppant. A műhold küldetése végén a Galileo-t is belevezették a Jupiterbe.

Titán (Szaturnusz holdja):

Cassini űrszondáról vált le a Huygens szonda, mely elérte a felszínt, és képet is készített majd visszaküldött.

Ezenkívül jópár szonda landolt a Marson is, de az oroszok több szondát küldtek a Vénuszra, mint eddig összesen a Mars felszínére :)