Melyek azok az anyagok, amelyek meggyújtva csendesen égnek, de ha maguk az anyagok vagy gőzeik elkeverednek a levegővel, egy szikrától is felrobbannak?

Kevés kivétellel az anyagok csak levegővel elkeveredve (azon belül az oxigénnel) égnek.

Az égési sebesség függ az anyag oxigénnel érintkező felületétől.

Tételezzük fel, hogy van egy vödörben benzin (ami elég jól ég).

Ha meggyújtod, csak a felületén érintkezik oxigénne, ám ha elpárologtatod, felülete jóval nagyobb lesz, tehát megnő az égési sebesség.

Példa:

a liszt, a cokor elég nehezen gyújtható meg katalizátor nélkül. Pora viszont robban.

A gabona pora szitálás után nehezen gyójtható, ám ömlesztéskor a levegőben szálló ugyanezen por robban.

(#2)

Ha viszont felitatod kovafölddel, arra sem, hanem csak szúrólángra. (Nobel-féle dinamit)

Az első válaszolót nagyon leszavaztátok, viszont egészen jól fogalmazott.

Fontos azt tudni, hogy tényleg csak az elkeveredés mértéke szabja meg az égést, robbanást. Minden anyag gőzének (mert szinte kivétel nélkül csak a gőz, a felület tud égni) van egy határkoncentrációja, ami alatt, vagy ami felett (!) nem tud égni. Lehet, hogy extrémen hangzik, de pl. a tömény benzinben a gyertya elalszik. No persze ezt ne próbáld ki otthon. Ha a tűzre öntöd a benzint, akkor sem a folyadéksugár gyullad meg, hanem körbe a gőze, és pont ezért tudsz te is megsérülni még akkor is, ha egy csepp benzin sem esik rád. Szóval lényeg a lényeg, a legtöbb anyag a hozzád leírtakhoz hasonlóan viselkedik.

Ezze:

Gyorsan nyomtam is zöldet én is az elsőre, hogy javuljon az arány, mert tényleg jót írt.

A porrobbanás fő oka az, hogy minél apróbb egy szemcse, annál nagyobb a felülete a térfogatához képest és ez nagyon megkönnyíti az égést, plusz a megfelelő por vagy aeroszol koncentráció kell ahhoz, hogy a gyors égés láncreakció-szerűen tudjon részecskéről részecskére haladni. A koncentráció felső határa meg az, ahol az adott mennyiségű éghető anyag égéséhez szükséges, "elérhető távolságban lévő" oxigén már kevés a láncreakció továbbhaladásához. Ez igaz a gyúlékony-robbanékony gázelegyekre is, mint benzingőz vagy földgáz, PB-gáz, bármi éghető gáz plusz levegő.

Ha pl. egy pincében gázszivárgás van, akkor állnak neki mókolni az elhárítással, amikor a gáztöménység már olyan nagy lesz, hogy túl tömény a robbanóelegyhez. Persze oxigénmaszkban, mert az már lélegzésre is alkalmatlan.