Ha a Nap a Tejút másik részében lenne, vagy galaxison kívül lenne és ott keringenének körülötte a bolygók, mennyiben lenne más a Földön?

Egy fekete lyuk csak akkor "szippant be" valamit, ha az átlép az eseményhorizontján és ezért nem tud elszökni belőle. Ha a Nap hirtelen feketelyukká változna, akkor a Föld meg a többi bolygó persze jéggé fagyna a napsugárzás hiányától, de ugyanúgy keringenének körülötte, mintha mi se történt volna.

Most is a mi Naprendszerünk és az egész galaxis a galaxis központjában lévő nagy fekete lyuk körül kering, mégse szívódunk belefelé, mint a lefolyóba a víz.

Ha viszont a galaxis közepe fele helyezkedne el a Naprendszer, akkor kevesebb esély lenne a Földön az élet kialakulására, hiszen könnyebben érkezhetnek vándorcsillagok, vándorbolygók, amik a Naprendszerbe berepülve átrendezhetik a pályákat, és becsapódhatnak a Földbe. Ha a galaxis szélén lenne, valószínűleg kevesebb csillagot látnánk az égen, viszont az én egy részén ott lenne hatalmas jelenségként a Tejút többi része.

Már a Föld pályája is elég nagy kör ahhoz, hogy a Nap körüli keringés ne zavarjon minket. A galaxis mag körüli keringésnek ennél még kisebb hatása van, még akkor se nagyon érdekelne minket, ha a központban levő fekete lyuktól csak 1-2 ezer fényévre lennénk. Összefoglalva:

> „De talán ez elhanyagolható, vagy nem tudom.”

Igen, abszolút elhanyagolható. (Eddig még nem hallottam olyan modellról, ami a földi utazásokkal vagy éghajlattal kapcsolatos, és számításba veszi a Nap körüli keringésből adódó centrifugális erőt. Már az is olyan pici, hogy a legpontosabb eszközeink mérési hibája is nagyságrendekkel nagyobb nála.)

> „Ha nem keringene a Nap a galaxismag körül, akkor ez a fajta mozgáshiány jelentene-e valamit a Föld számára?”

Semmit.

Persze abban, hogy a galaxis magban könnyebben találkozunk egyéb csillagokkal, amik károsak lehetnek az életre, lehet valami. Egyelőre szkeptikus vagyok, de megérne egy kis számolást (illetve szívesen olvasnék róla egy cikket). Esetleg küldjük be [link] -ra.

> „És ha máshol lenne a galaxison belül a Nap? Vagy egészen a galaxison kívül lenne? Mennyire lenne akkor más a Földön nekünk, vagy mi lenne máshogy a Földön? Számítana valamit?”

Én azon az állásponton vagyok, hogy nem sok mindent számítana. (Persze ha egész közel lenne egy fekete lyukhoz, a gázfelhő is lehet jó példa, vagy beletennénk egy vörös óriásba – mert van olyan, amibe belefér –, az azért gáz lenne, de ha a csillagközi térbe pakoljuk, az nem hangzik veszélyesnek.) A lényeges különbség a csillagtérképekben lenne. Ha a galaxison kívülre tesszük a Napot, akkor egy csomó szép nagy, elmosódott, halovány galaxis ragyogna az éjszakai égbolton (sajnos sosem jártam még a déli féltekén, de talán a Nagy Magellán-felhőhöz hasonló dolgokat kell elképzelni), és csak 1-2 apró csillag, aminek van szerencséje a 100 fényéves körzetünkön belül lenni a több millió fényév átmérőjű szinte üres térben. Viszont ha a galaxis közepébe tesszük, akkor az éjszakai égbolton olyan sűrűn lennének a csillagok, hogy akkor is szinte nappali világosság ér bennünket. (Na, ez tényleg lehet még gáz az élet szempontjából… Akkor vegyük fel a listára.)

> „Esetleg a többi bolygót érintené?”

Nem.

Van egy elmélet, miszerint a Naprendszer a keringése közben minden fordulónál (kb. 600000 évente) átmegy egy veszélyes övezeten, ahol a szokottnál több a zavaró hatás.

Van, aki szerint ez indította a dinókat leölő égitestet is.

tehát kérdező ha jól értem arra gondolsz hogy észre vennénk e azt ha az egész naprendszerünket A pont helyett át tennénk a galaxis B pontjába..

nem "történne" semmi

Vannak a világűrben erős gamma sugárforrások:

[link]

Ha egy ilyen közelében lenne a Naprendszerünk, akkor nem lenne rajta élet.

Van egy videó (The Privileged Planet) amelyik többek között arról is szól, hogy mennyire nem mindegy, hogy a Naprendszerünk hol helyezkedik el a galaxisunkban:

[link]