Igaz az alábbi kísérlet így ebben a formában, vagy csak az elmélete?
Ebből a szempontból a vákuumnak nincs jelentősége, maximum annyi, hogy annyival nagyobb "erőt" képes átadni a homok részecskéinek, minél nagyobb a fotonok és a homokszemcsék közti érintkezési felület.
Megjegyzés: ami elméletileg igaz, az a gyakorlatban is az. Csupán fordítva nem lehetséges.
Igen, ez így igaz. A fotonok képesek hatást gyakorolni a szemcsét alkotó atomokra, viszont olyan kis mértékben, hogy képtelenek vagyunk azt kimutatni.
Első jól mondja, a vákumban nagyobb az oldalírányú elmozdulás, de végülis mindegy, mert egyiket sem tudjuk érzékelni. /mekkora a homokóra? lehetne mondjuk több Nap-Föld távolság? Igaz, akkor meg honnan "jön" a gravitáció?/
Van látható formája! Az üstökös csóvája nem esik a mozgás irányába..
Idézet:
sugárnyomás (fény-nyomás). A beeső fénysugár által a felületre kifejtett nyomás. Az üstökösök csóvájának kialakításában a Nap sugárnyomása játszik szerepet. ...
Üdv: StMiklos
Elméletileg helyes a kísérlet.
"az alsó részét, akkor az eső homok a fény forrásával ellentétes oldala felé fog elhajolni."
Csak hát jelentéktelen mértékben.
A fénynyomást ennél sokkal finomabb módszerekkel lehet mérni, mivel elég gyenge. Az egyik ilyen módszer lehet pl. egy hosszú légritkított üvegcső, amiben fel van függesztve egy hosszú (mondjuk 1-2 méteres) cérna végére egy tükörlemez.
Ha a kísérleti eszköz nyugalmi állapotba kerül (amit egy folyadékfékkel fel lehet gyorsítani), akkor utána már talán ezzel ki lehet mutatni a gyakorlatban is a napfény nyomását. De lehet, hogy a napfény ehhez nem elég erős.
Lézerrel egyébként lehet mikroszkopikus golyókat lebegtetni, nagyon látványos kísérlet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!