Néhány karóra számlapját fluoreszkáló, vagy foszforeszkáló anyaggal vonják be?

"Mi a kettő között a lényeges különbség"

A foszforeszkálás a fény hatása után, sötétben is visszasugárzott fénylés.

A fluoreszkálás csak addig áll fenn, amíg az anyagot fény éri, pl. megvilágítom uv-lámpával és addig látható fényt bocsát ki, ha nem világítom meg, ő sem világít.

"illetve van-e negatív hatása az egészségre egyiknek, másiknak?"

Önmagában nem, de a foszforeszkáló festékanyag régebbi fajtái néha tartalmaztak radioaktív összetevőket.

Pár kiegészítés:

A foszforeszencia és a fluoreszencia két eltérő folyamat, nem feltétlen összehasonlíthatóak. Általában igaz, hogy a fluoreszencia rövidebb ideig tart, ezért látszik úgy, hogy 'csak addig tart, ameddig fény éri'. A valóságban pl. a késleltetett fluoreszencia tarthat addig, mint egy átlag foszforeszencia. A radioaktivitás pedig véletlenül sem foszforeszencia, azt szcintillálásnak hívják.

Egyébként úgy tudom, a szóban forgó órák fluoreszkálnak. És nem, nem egészségkárosító. A régi radioaktív órák is elviselhető terhelést okoztak (sőt, ha tettek volna az aljára alumíniumlapot vagy valami olajfilmet, biztonságos lett volna az is).

"A foszforeszencia és a fluoreszencia két eltérő folyamat, nem feltétlen összehasonlíthatóak. Általában igaz, hogy a fluoreszencia rövidebb ideig tart, ezért látszik úgy, hogy 'csak addig tart, ameddig fény éri'. A valóságban pl. a késleltetett fluoreszencia tarthat addig, mint egy átlag foszforeszencia."

Hmm, itt nekem valami nem stimmel. A fluoreszkálás és a foszforeszkálás is fénnyel gerjesztett elektron magasabb majd alacsonyabb szintre lépésének eredménye, a különbség éppen az, hogy foszforeszkálásnál ez a visszalépés és ezzel a foton-kilépés késleltetett.

"A radioaktivitás pedig véletlenül sem foszforeszencia, azt szcintillálásnak hívják."

Nekem a radiolumineszcencia ismerősebb kifejezés erre.

"Egyébként úgy tudom, a szóban forgó órák fluoreszkálnak."

Hát tudtommal részben foszforeszkálás, részben radiolumineszcencia. Enyhén szennyezett foszforból radioaktív anyaggal gerjesztett fénykibocsátás, régebben tórium, urán stb., újabban a sokkal enyhébben sugárzó és ezért (zárt óraházban) veszélytelen trícium a sugárforrás és egyben a foszfor gerjesztője.

A foszfort most nem mint elemet, hanem mint a fénysugárzó anyag szakkifejezését értem. Maga az anyag valójában ZnS, CaS, CdS, KCl, NaCl is lehet, a szennyező (aktiváló) anyag meg Ag, Cu, Bi, Mn, Tl.

"A régi radioaktív órák is elviselhető terhelést okoztak (sőt, ha tettek volna az aljára alumíniumlapot vagy valami olajfilmet, biztonságos lett volna az is)."

Hát, kb. annyi sugárterhelést adtak, mintha a normál környezeti sugárzás kétszeresét kapná az ember. Ez még jócskán alatta van minden biztonsági normának.

Tudtommal a Swatch világító műanyag óraházaival volt olyan gond, hogy a trícium-tartalmuk bőrbe tudott szívódni. Le is álltak vele.

Az alumíniumlap és olajfilm rész nekem nem igazán érthető. Sugárzás-árnyékolásra egyik sem jó, szennyező radioaktív anyag meg amúgy sem jutott ki.

"A fluoreszkálás és a foszforeszkálás is fénnyel gerjesztett elektron magasabb majd alacsonyabb szintre lépésének eredménye, a különbség éppen az, hogy foszforeszkálásnál ez a visszalépés és ezzel a foton-kilépés késleltetett. "

Igen, ebben igazad van, rosszul fogalmazhattam. Ilyen téren összemérhetők, hisz mindkettő elektronátmenethez rendelhető. De a molekula szempontjából nem mindegy, milyen kiválasztási szabályok alapján megy ez az átmenet. Egy spin-tiltott szimmetriatartó ISC átmenet teljesen más szerkezeti torzulásokkal jár, mint egy 'sima' fluoreszencia. Tény, hogy mindkettő elektronátmenet, de ennyi erővel az elektrolízis is az. Nagy különbség van a kettő között - de a bruttó folyamat valóban hasonló, így ha csak a felszínt nézzük, tényleg szinte ugyanaz a kettő.

A radiolumineszencia és a szcintillálás ugyanaz a folyamat. Én valószínűleg a régi nevét használtam, te az újat ismered.

Sugárzás árnyékolására igenis jó az olajréteg, a magas hidrogénkeresztmetszet miatt.

Ezze: köszönöm. Tulajdonképpen egy nyelvet beszélünk, csak azt te ismered mélyebben. Atomfizikai szinten én már elveszek a témában. Gépészként inkább a gyakorlati alkalmazások szintjén mozgok, így a válaszom is.

De szerintem a két oldalról jött válaszok így már tutira lefedik a témát. :)

""A régi radioaktív órák is elviselhető terhelést okoztak

Mennyire régen volt az, hogy ilyen órákat gyártottak?"

Hát azt hiszem, a hetvenes évekig mentek még a régi fajta izotópos festékek.

"Tudtommal a Swatch világító műanyag óraházaival volt olyan gond, hogy a trícium-tartalmuk bőrbe tudott szívódni. Le is álltak vele.

Azt tudod, hogy ennek milyen hatása volt az egészségre rövid-, illetve hosszútávon?"

Nos, mivel a trícium röhögve beépül a szervezetbe a sima hidrogén helyére, akármilyen alacsony is a sugárszintje, de belülről, sokáig "mérgez".

Hogy pontos adatok vannak-e ennek a rák kockázatát növelő hatásairól, azt nem tudom. Ebben a témában tulajdonképpen pontos adatok nem is lehetnek, ahhoz sokévi, nagy mennyiségű statisztikai adat kell, az meg itt még nemigen lehet. Szerintem még a legpontosabb becslések közt is lehet nagy eltérés.