1.80g brómot nátriummal egyesítünk. Mi a termék neve és mennyi a tömege? 2. Hány gramm higany-oxidot kell felbontani ahoz, hogy belőle 1 mól oxigéngázt kapjunk?

Először is a legfontosabb az, hogy mivel az egyenletek együtthatói mólokban értelmezhetőek, ezért mindent anyagmennyiségre kell számolni először, és csak utána vissza tömegre, ha az a kérdés. És a jelöléseket, mértékegységeket nagyon kell tudni. Anyagmennyiség jele n, mértékegysége mól, ennek jele pedig ugyanez, csak ékezet nélkül, vagyis mol. A tömeg jele m, mértékegysége a gramm, ennek jele g. A moláris tömeg (1 mól anyag tömege) jele M, mértékegysége gramm/mól, ennek jele g/mol.

Namármost. Először kiszámoljuk a bróm anyagmennyiségét.

A bróm moláris tömege -mivel mint minden halogén és/vagy elemi gáz- kétatomos molekulákat képez, ezért 2*80=160 g/mol (a 80 g/mol-t a periódusos rendszerből tudod kinézni, azt meg tudni kell, hogy kétatomos molekulákat képeznek a fent említett elemek). Az anyagmennyiséget most már ki tudjuk számolni a megadott tömegből és a moláris tömegből: n=m/M=1,8g/(160 g/mol)=0,01125 mol. A zárójel azért kell, hogy a g/mol is a nevezőben maradjon, és a mértékegység a végén mol-ban jöjjön ki.

Most felírjuk az egyenletet:

Br2 + 2 Na -> 2 NaBr

A termék neve: nátrium-bromid. És a tömegét úgy kapjuk meg, hogy először kiszámítjuk az anyagmennyiségét, majd a moláris tömegét, és a kettőt összeszorozzuk. Az anyagmennyisége éppen kétszerese a bróménak, amiről tudjuk, hogy 0,01125 mol. Vagyis a nátrium anyagmennyisége n(Na)=2*n(Br2)=2*0,01125 mol=0,0225 mol.

Ezt kell beszorozni a NaBr moláris tömegével, amit a periódusos rendszerből válogatunk össze: M(NaBr)=M(Na)+M(Br)=23 g/mol + 80 g/mol = 103 g/mol. (Itt nem szabad a brómot kétszerezni, mert egy vegyület belsejében már nem képez kétatomos molekulákat.

És akkor a NaBr tömege: m=n*M=0,0225 mol * 103 g/mol = 2,3175 g, vagyis kb. 2,32 g.

A másik feladatban is kulcsfontosságú az egyenlet:

2 HgO -> 2 Hg + O2

Vagyis láthatod, hogy két mól higany-oxidot kell felbontani ahhoz, hogy belőle 1 mól (kétatomos!!) oxigéngáz keletkezzen. Most már csak azt kell kiszámolni, hogy 2 mól HgO az hány gramm. A HgO moláris tömege megint csak a periódusos rendszerből:

M(HgO)=M(Hg)+M(O)=200,6 g/mol + 16 g/mol = 216,6 g/mol.

És a tömeget ahogy már az előző feladatban is csináltuk az m=n*M képlettel kapjuk meg: m(HgO)=n(HgO)*M(HgO)=2 mol * 216,6 g/mol = 433,2 g.

Végezetül foglaljuk össze, hogy ezt az egy összefüggést tömeg-mól-moláris tömeg hányféle alakban tudjuk felírni:

n=m/M

m=n*M

M=m/n, de ezt az alakot csak akkor használjuk, ha nincs megadva az anyag, és nekünk kell kitalálni, mert egyébként a periódusos rendszerből határozzuk meg.

Végezetül, ha már ennyit segítettem, egy dolgot hagy kérjek cserébe. Fogadd el a másságot. Én LMBTQ személy vagyok, és ezt nem azért írom ide, mert kérkedni akarok vele, hanem azért, mert elegem van a sok igazságtalan negatív megkülönböztetésből, és szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy ettől még igenis lehet valaki segítőkész, okos, értékes ember, ahogy én is most segítettem Neked, és ezt tessék értékelni, ez alapján tessék engem megítélni, és az meg, hogy ki minek érzi magát, és kit szeret az maradjon mindenkinek a magánügye, még akkor is, ha látják rajta, és hagyják békén.

Figyelj, én azt tanácsolom, hogy egyszerre 1 feladatot írj ki maximum, mert nekem is tanulnom kell a saját vizsgáimra, és mások sem érnek rá sok feladatot egyszerre, de elmondom, hogy hogy tudod megcsinálni őket.

1.

a) Zn + 2 HCl -> ZnCl2 + H2

b) Kiszámolod az n=m/M képlettel, amit már az előző feladatban is említettem, hogy 4 g H2 hány mól (4g/(2g/mol)=2mol) és megnézed az egyenletet, hogy hogy aránylik egymáshoz a sósav és a hidrogén mennyisége. Látszik, hogy 2 mól sósavból szabadul fel 1 mól hidrogén, vagyis sósavból kétszer annyit kell venni, mint amennyi hidrogénre van szükségünk, és ha 2 mol-ra van szükségünk akkor sósavból 4 mól kell, aminek a tömeg m=n*M=4 mol*M(HCl) és M(HCl)=35,5+1=36,5 g/mol. Ezt beszorzod tehát a 4-gyel, és megkapod a sósav tömegét grammban. Cinkből pedig ugyanannyi kell, mint amennyi hidrogént akarunk fejleszteni, mert látjuk az egyenletből, hogy egyik előtt sincs együttható, ami "ki nem írt" 1-est jelent, és így tehát cinkből is 2 mól kell, és ezt kell beszoroznod a cink moláris tömegéből (periódusos rendszer).

2. H2 + Br2 -> 2 HBr. Vagyis 1 mól hidrogénből és 1 mól brómból keletkezik 2 mól HBr. Ebből az a-ra már meg is van a válasz, a b-hez meg az 1-et meg kell szorozni a brómmolekula moláris tömegével, ami -mivel kétatomos molekula- kétszerese a brómatom moláris tömegének (ez utóbbit találod meg a periódusos rendszerben).

3. S + H2 -> H2S

Vagyis 1-1 arányban egyesülnek, tehát 0,5 mól hidrogén szintén 0,5 mól kénnel egyesül. Ezt kell beszorozni a kén moláris tömegével (ha jól emlékszem 32 g/mol, de ezeket ugye megtalálod a periódusos rendszerben).

4. N2 + 3 H2 -> 2 NH3.

Vagyis hidrogénből 3/2=1,5-ször annyi mól kell, mint amennyi ammóniát akarunk előállítani. 3 mól ammóniához így 1,5*3=4,5 mól hidrogén kell.

És a vízbontás egyenlete pedig:

2 H20 -> 2 H2 + O2

2 mól víz -> 2 mól hidrogén. Vagyis ugyanannyi mól vízre van szükség, mint hidrogénre, ami 4,5 mól, és ennyi víz tömege, pedig ez beszorozva a víz moláris tömegével (Ami 18 g/mol mert ugye az oxigén 16 g/mol, és a két hidrogénatom meg 2*1 g/mol). Tehát az eredmény 4,5*18 g.

5-östhöz az egyenlet Zn + Cl2 -> ZnCl2

Ez és a fentiek alapján ezt már magadtól is meg kell tudnod csinálni. Ugye kiszámolod a klór tömegéből az anyagmennyiségét (n=m/M), és megnézed, hogy az egyenlet szerint ehhez hány mól cink kell, és annak mennyi a tömege.

6-oshoz az egyenlet 2 Al + 3 F2 -> 2 AlF3

Ezt is megtudod már magadtól csinálni.

7-eshez: 2 Mg + O2 -> 2 MgO.

9-eshez: Víz képlete ugye H2O, moláris tömege 18 g/mol, vagyis 1 mól víz tömege 18 gramm, ebből 16 g az O és 2 g a hidrogén. És a tömegszázalékok: m/m%O=(16g/18g)*100%=88,89%

m/m%H=(2g/18g)*100%=11,11%.

10-est ugyanígy, csak ott ugye szén-dioxiddal számolunk (CO2) M=44 g/mol

11.

a) CaO

b) ugyanígy, ahogy az előző 2 feladatban. A tömegszázalék törtjének számlálójába csak az adott elem tömege kerül (amelyik a kérdés, itt ugye egyszer a Ca, másszor az O), és a nevezőbe meg az egész molekula moláris tömege, és az eredményt megszorozzuk 100%-kal, hogy %-ban kapjuk meg. Remélem tudtam segíteni.