Magyarországnak hol vannak a legnagyobb kőolajkészletei, mangánérckészletei, és a rézérckészletei?

Megnézed térképen.

Ásványkincsek

Ércek:

 vasérc: Rudabányán és környékén gyenge minőségű és nem nagy mennyiségű limonit (barna vasérc) található triász dolomitban. A vasérc mellett mangán- és rézásványok is előfordulnak kisebb mennyiségben.

 rézérc: Recsken kb. 1000 méteres mélységben jelentős porfíros rézérc-telep ta-lálható, amely a mátrai vulkánossághoz kapcsolódó forró vizes oldatokból vált ki az eocén időszakban. A réz mellett ólom, cink és molibdén ásványok (galenit, szfalerit, molibdenit) is előfordulnak. Jelentéktelen mennyiségű rézérc található még a Börzsönyben, Nagybörzsöny környékén.

 bauxit: Magyarországon karsztbauxit fordul elő mészkőhegységeinkben, döntő-en a Dunántúli-középhegységben. A bauxit a kréta időszakban keletkezett. A Vértesben Gánt környékén, a Móri-árokban Iszkaszentgyörgy környékén, a Ba-konyban Ajka környékén (Nyirád, Szőc, Halimba) vannak jelentősebb bauxittele-pek, 150-300 méteres mélységben. Kisebb telepek vannak még Zirc, Fenyőfő, Nagyegyháza és Mány környékén. A bauxitkészletek jelentős része a karsztvíz-szint alatt található, ezért a bányákból folyamatosan kiszivattyúzták a karsztvizet. A karsztvízszint süllyedése a források (pl. Tapolca, Hévíz) vízhozamának csök-kenéséhez vezetett.

 uránérc: a Mecsekben kb. 1000 méteres mélységben a permi vörös homokkő-ben található jelentősebb mennyiség.

 ólom és cink: Recsk, Gyöngyösoroszi és Nagybörzsöny környékén vannak ki-sebb telepek, amelyek a miocén vulkánossághoz kapcsolódó forró vizes oldatok-ból váltak ki.

 mangánérc: A magyarországi mangánérc-telepek a jura időszakban képződtek, üledékes eredetűek, Úrkút és Eplény térségében találhatók.

Energiahordozók

 kőszén: Kőszénkészleteink 15 %-a feketekőszén, 25 %-a barnakőszén és 60 %-a lignit. A jura időszakban keletkezett feketekőszén egyedül a Mecsekben talál-ható, Pécs, Komló és Mázaszászvár környékén. Barnakőszén-készleteink kiseb-bik része a kréta időszakban keletkezett, a szénmedence a Déli-Bakonyban, Ajka környékén található. A hazai barnakőszén jelentős része az eocén időszakban alakult ki, a készletek a Dunántúli-középhegységen Tatabánya, Dorog, Oroszlány, Balinka, Dudar környékén, valamint Nagyegyháza és Mány térségében találhatók. Nagy mennyiségű miocén korú barnakőszén található az Északi-középhegységben, a Nógrádi és a Borsodi medencében (Salgótarján, Nagybátony, Egercsehi, Ózd környékén). Miocén korú lignit a Bakonyban Várpalota környékén, pliocén (pannon) korú lignit a Mátra és a Bükk alján (Gyöngyösvisonta, Bükkábrány) valamint a Nyugat-Dunántúlon (Torony) található.

 kőolaj és földgáz: A kőolaj és földgázkészletek döntő többsége az Alföldön ta-lálható, a harmadidőszakban keletkezett. A kőolaj Algyő és Szeged térségében, a földgáz Hajdúszoboszló környékén fordul elő nagyobb mennyiségben. A készletek kisebbik része a Dunántúlon található, Nagylengyel, Lovászi, Budafa, Inke környékén.