Ha egy 100 kg súlyú pontos kör alakúra formázott 5 méter sugarú sziklát felvinnénk addig, hogy ha le ejtsük ne égjen el az atmoszférában csak zuhanjon, akkor ha ez belecsapódna a duna közepébe mi történne?

Jó nagyot csobbanna, de nyugi! A 2. világháború alatt esett a Dunába 100 kilogrammnál nagyobb bomba is.

Maradjunk egy 100 kg tömegű kőgolyónál. Legyen jó minőségű gránit ( 2,77 kg/dm^3 ). A sugara nem lenne 5 méter, csak 20,503 centiméter.

Csináljunk rögtön kettőt! Az egyiket kidobjuk egy Duna felett szálló repülőből, a másikat odaadjuk Fekete Laci bácsinak kuglizni.

Szóval kidobjuk a kőgolyót. A golyó egy ideig gyorsul, majd amikor a légellenállás egyenlő lesz a súlyával, egyenletes sebességgel zuhan tovább.

A kedvedért kiszámoltam: 110,568 m/s azaz 398,043 km/óra.

Összehasonlítás képen egy ejtőernyős, ha késleltetve nyitja az ernyőt kb. 200 km/óráig gyorsulhat.

Én kiszámítottam úgy is, ahogy a kérdező a paramétereket megadta. Nincs mese, 5 m sugarú, kör alakú, 100 kg "súlyú". Ám legyen! Ez nyilván nem egy gömb, hanem egy nagyon lapos henger, egy korong.

Ahhoz, hogy 5 m sugarú legyen és 100 kiló nagyon laposnak kell lennie, nem egészen fél miliméternek, ha nem rontottam el a számolást. Egy ilyen tárgy nagyon törékeny, és hogy a Dunába esésekor mi történik nagyrészt azon múlik, hogy az élével, vagy a lapjával éri-e el a vizet. Nagy csobbanás egyik esetben sem várható, mert nyilván sok darabra törik.

Hát, mivel ellentmondó adatokat tartalmaz a kérdés, én felvetem a 3. variációt:

"...5 méter sugarú sziklát...", pár km magasból

GÖMB alakot, és 1000-1500 TONNA tömeget feltételezve, lenne nagy csattanás, földrengés, és kapnának rendesen a Duna-parti házak...