Mitől lesz egy gén domináns? Miért annak a hatás mutatkozik inkább? Hol dől el?

Először: egy gén nem lehet domináns, legfeljebb az egyik allélja (változata) lehet domináns a másik felett. Előfordul, hogy egy gén (megfelelő allélkombináció esetén) képes elnyomni egy másik gén hatását, de ezt episztázisnak nevezzük, nem dominanciának.

Leggyakrabban azért lesz a gén egyik allélja domináns a másik felett, mert a gén recesszív allélja nem funkcionál, nem kódol (működőképes) fehérjét. Amennyiben egy allél is képes elegendő mennyiségben előállítani a szükséges fehérjét (pl. enzimet), nem lesz fenotípusos különbség a homozigóta domináns és a heterozigóta egyedek között. Amennyiben egy allél nem tudja elegendő mennyiségben előállítani a fehérjét, intermedier öröklődésről (vagy bizonyos esetekben nem teljes dominanciáról) beszélhetünk.

Ritkán előfordulhat az is, hogy egy allél egyáltalán nem tudja kialakítani az allélre jellemző fenotípust. Ilyenkor a nem működőképes allél lesz domináns a működőképes fölött. (A wikipedián a Huntington-kór öröklődését hozzák példának).

[link]

[link]

Tegyuk fel, hogy van egy titok. Elmondod ket embernek. Az egyik kikotyogja, a masik titokban tartja. Kiderul-e a titkod? Igen, mivel az elso ember kikotyogta, hiaba tartja a masik ember titokban. Tehat a "kikotyogo" allel erosebb, mint a "titokban tarto".

A biologiaban sok nagyon hasonlo dolog van. Az egyik lehetoseg, amit az elso valaszolo emlit, a mukodo es a nem mukodo enzim. Ez olyan, mint ha lenne ket furogeped, az egyik rossz, a masik jo. Tudsz-e furni? Igen, mert legalabb az egyik jo.

Ugyanakkor van nagyon sok olyan gen, amibol az elromlott verzio a dominans, mint a titoktartos peldaban. Pl az egyik genvaltozat csak akkor kuld novekedesi jelet a sejtnek, amikor kell, a masik pedig mindig. Ez olyan, mintha lenne ket csengod a lakasodban: az egyik be van ragadva es folyton szol, a masik csak akkor szol, ha megnyomjak. Mikor szol a csengo? Allandoan, mivel az egyik csengo beragadt.

Akkor az is lehetseges, hogy egy enzim nagyobb affinitassal koti a szubsztratjat, mint a jo valtozat, de nem hoz letre termeket. Ez oda vezet, hogy a jo enzim nem tudja vegezni a dolgat, mert a rossz enzim teljesen kititralja a szubsztratot. Ez olyan, mintha a fonok mindig a szoke kelleganak adna a melot, aki viszont sose csinalna meg, ellenben a barna kollega, aki megcsinalna szivesen, sose kap semmit. Ez nem szamit akkor, ha eleg sok a szubsztrat ahhoz, hogy a rossz enzim ne tudja kititralni mindet. (Ebbol is latszik, hogy egy dominanciahoz mindg a konkret helyzet korulmenyei is kellenek.) Az ilyen hiba jellemzo a DNS-koto feherjekre, amik bizonyos korulmenyek kozott DNS-hez kotott allapotban kell, hogy letezzenek, maskor meg nem, es ez a ket allapot altalaban nagyon fontos. Ha az allel ugy romlik el, hogy folyton hozza van kotve a DNS-hez, akkor dominans lesz ahhoz kepest, amelyik csak neha kotodik (ami a vad tipus), mivel amikor a vad tipus epp nem kotodik, akkor a rossz gyorsan odamegy es soha tobbe nem valik le. Ha azonban a rossz ugy romlik el, hogy soha nem tud kotodni, akkor recessziv lesz mind a vad tipushoz kepest, mind a mindig kotohoz kepest.

Tehat mindig az adott allel hibajatol fugg a dominancia. Ha a rossz allel (ezalatt azt ertem, hogy a vad tipushoz kepest elromlott) olyan iranyban romlik el, hogy a vad tipust akadalyozza, akkor a rossz lesz a dominans. Mivel a biologiaban nem csak a "csinal valamit" a fontos, hanem a "mikor" es a "hol" es a "mennyire" csinal valamit kerdes is szamit, ha egy allel ugy rossz, hogy rosszkor, rossz helyen vagy tulzott mennyisegben teszi a dolgat, akkor dominans lesz, mivel a jo vad tipus hiaba csinalja azt, hogy NEM csinal semmit, ha a rossz megis csinalja. Ha kevesbe, rovidebb ideig vagy egyaltalan semennyire se teszi a dolgat, de legalabb nem gatolja a masikat, akkor recessziv.

Hát ez így elég zagyva.

"Tehát ha jól értem,akkor az allél a gén variációja,amiből több is lehet. A gén pedig a dns egy szakasza."

Igen. A gén a DNS egy szakasza. Úgy kell elképzelni, mintha azt mondanád, hogy a Harry Potter hamadik kötetének 18-22. oldala.

Csakhogy az emberek DNS-e különbözik, olyan, mintha a Harry Pottert egy részeg nyomdász nyomtatta volna, aki szinte minden kötetben elrontott valamit. Néhol ezt az oldalt, néhol azt.

Ha kinyitunk sok-sok Harry Pottert és megnézzük a 18-22. oldalt, némelyik hibátlan lesz, némelyikből kimarad pár szó, némelyikbe pedig véletlenül betoldottak két sort.

Minden ember két szett DNS-t örököl, ez olyan, mintha kétszer lenne meg a Harry Potter: egyszer anyukádtól kaptad, egyszer apukádtól. Lehet, hogy az adott szakasz a 18-22. oldalon mindkét kötetben egyforma (homozigóta), de lehet, hogy eltér (heterozigóta). Lehet, hogy az összes kinyomtatott példányban 10 különböző fajta hibát ismerünk (az egyiknél a Pottert Porternek írják, a másiknál hiányzik egy szó, a harmadikban Hermione helyett Dumbledore szerepel, stb.) Ezek közül csak az egyik az "igazi", a többi mind hibás. De lehet, hogy neked épp két hibás van, sőt az is lehet, hogy két különbözőfajta hibás van.

"Az apai és anyai kromoszóma miatt két allélváltozat viszonya határozza meg,hogy mi fog történni."

Ezt a mondatot nyilván magad se érted.

"És ha minden igaz,akkor lehet,hogy ezek a variációk vagy bekapcsolnak valamit valamilyen mértékben, vagy kikapcsolnak valamit. Valamint az,hogy hiába kapcsolná be az egyik a valamit,ha a másik nem,akkor nem fog menni, illetve lehet az is,hogy elég az egyiknek bekapcsolnia stb."

A gének mind fehérjéket kódolnak. (Majdnem mind, maradjunk most ennél.)

A fehérjék csinálnak az ég adta világon mindent az élényben. Fehérje az izom, fehérje az emésztés, fehérje kell, hogy a hormonok létrejöjjenek, a látáshoz, a halláshoz, a légzéshez mindhez fehérje kell. A fehérjéket viszont a gének csinálják.

Akiben egy adott génből kétféle van (vagyis két allél), abban kétféle fehérje van. Ha ez egy emésztő fehérje volt, akkor kétféle emésztő fehérje van, ha ez egy hormonkészítő fehérje génje, akkor kétféle hormonkészítő fehérje van.

A két allél közül az egyik általában rossz. Pl az egyik emésztőfehérje ott van, de nem emészt. A hormonkészítő fehérje ott van, de nem csinál hormont. Viszont mivel van mellette a jó változat is ott van, ezért mégis tudunk emészteni vagy hormont gyártani.

De mi van, ha a rossz hormonkészítő fehérje úgy rossz, hogy többet csinál a kelleténél? Akkor hiába van ott a jó, aki nem akar többet csinálni, mivel a rossz így is úgy is többet csinál. Ilyenkor a rossz a domináns. Azért domináns, mert ennek a hatását látjuk, mert azt kátjuk, hogy túl sok hormon (pl növekedési hormon) termelődik, ami miatt két méteresre nő az illető, pedig csak egy rossz allélja volt.

MIvel nagyon sok gén van, azok nagyon sok fehérjét tudnak létrehozni, és nagyon sokféleképpen is tudnak elromlani, ezért néha a rossz változat hatását látjuk.