Ezt valaki el tudná magyarázni?

Sokkal egyszerűbb a dolog, mint gondolnád.

Van két adott anyagod összenyomva adott erővel.

Ebben az összenyomott állapotban a kettőt megpróbálod oldalra elmozdítani egymáson. Ehhez kell egy mérhető nagyságú erő.

A két anyagra vonatkozó súrlódási együttható ennek az oldalra elmozdító erőnek és az összenyomó erőnek a hányadosa. Mivel erő/erő, nincs mértékegysége, egy arányszám.

Képletben: mű=Fs/Fn (súrl. erő/normálerő(összenyomó merőleges erő).

A tapadási és mozgási súrlódási tényező (általában más)közt a különbség, hogy a tapadási az lecsúsztatást megindító erőből van származtatva, a mozgási meg abból az erőből, ami ezt a csúszást mozgásban tudja tartani (ez a kisebb).

Egy tisztázandó maradt csak, a súrlódási félkúpszög.

Felrajzolsz egy derékszögű háromszöget úgy, hogy a két erő (Fs és Fn) a két befogó. A háromszög Fn tövénél lévő szög a súrlódási félkúpszög. A szögfüggvények alapján ennek a szögnek a tangense pont a súrlódási együttható, mert Fs/Fn.

Mi értelme van ezt a félkúpszöget megjegyezni? Csak egy egyszerű példa.

Képzelj el egy lejtőt, amin ott van egy tested. Ha a lejtő meredekebb a súrl. félkúpszögnél, a test le fog csúszni, ha laposabb, nem mozdul el.

Miért hívják félkúpszögnek?

Két test összenyomva. Az összenyomó erő az érintkezési felületre merőleges, a súrlódó erő az érintkezési síkban van. De abban a síkban bármerre nézhet, körbe is forgathatod, minden irányban ugyanaz lesz. Így az érintkezési pontból a súrl. erő hosszával felrajzolhatsz egy kört (tulajdonképpen a két erő derékszögű háromszögét körbeforgattad a normálerő mint tengely körül).

Kaptál egy forgáskúpot. Ez a súrlódási kúp, aminek a csúcsánál lévő szögének természetesen fele a súrl. félkúpszög.