Kémcsőbe kénport helyezünk és óvatosan meelegíteni kezdjük. Mi a jelenség magyarázata?

A kén hevítéskor igen jellegzetesen viselkedik. Ha óvatosan olvasztjuk meg, úgy közvetlenül az olvadáspontja fölötti hőmérsékleten (pl.: 120 °C-on) világossárga színű, könnyen folyó olvadékot alkot. További melegítésre azonban viszkozitása kisméretű átmeneti csökkenés után hirtelen rendkívül nagyra nő. (Pl.: 187 °C-on a vízre vonatkoztatott viszkozitás már 52 000 míg 120 °C-on csak 10.) Az ilyen hőmérsékletre hevített kén oly sűrűn folyó, hogy az edényből ki sem önthető. Még tovább hevítve, színe egyre tovább sötétedik ugyan, viszkozitása azonban először lassan, később rohamosan ismét csökken. (440 °C-on ismét csak 80.) 444,6 °C-on a kén forr és vörösbarna színű gőzzé alakul át. A forráspontjáig hevített ként hideg vízbe öntve, hirtelen lehűtve, gumiszerű, rugalmas, nyúlós amorf kén nyerhető, amely órák alatt szobahőmérsékleten rombos kénné alakul vissza. (A kén másik szilárd módosulata a monoklin kén).

A kénnek a hevítés hatására történő különös viselkedése a molekulaszerkezetének változásával értelmezhető. Szobahőmérsékleten a kristályos kénben a nyolcatomos koszorú alakú molekulák szabályos elrendeződésben helyezkednek el, melyek melegítés hatására - az olvadáspont feletti hőmérsékletet elérve - könnyen elgördülnek egymáson, vagyis hígan folyó olvadás jön létre. 150 °C körüli hőmérsékleten azonban ezek a gyűrű alakú molekulák kezdenek felhasadni és láncokká alakulnak. E láncok átlagos hosszúsága 187 °C-on a legnagyobb. E hőmérséklet fölött a hőmozgás következtében gyakoribbá váló szakadások a láncok átlaghosszúságát ismét csökkentik. A különböző hosszúságú, hajlékony atomláncok összegabalyodása idézi elő a viszkozitás rendkívüli növekedését. További melegítés hatására az atomláncok tovább szakadoznak, az így kialakuló S2 -, S3 -, S4 - molekulák egymáson könnyen elgördülnek, így ismét hígan folyóvá válik a kén, mely további hevítés hatására 444,6 °C-on forrni kezd és gőzzé alakul. Az így kapott forráspont körüli hőmérsékletű olvadék hirtelen lehűtése során képződő amorf kén létrejöttének az a magyarázata, hogy a hirtelen hűtés során a kénmolekulák nem tudnak kristályrácsba rendeződni, így szabálytalan, alaktalan, amorf szerkezetet vesznek fel.