Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Szerintetek nincs veszélyben...

Szerintetek nincs veszélyben az emberi genom? Nem kéne újra törvényekben is foglalkozni az eugenikával?

Figyelt kérdés
Csomó nyomorék embert hagyunk szaporodni, aki pár ezer éve még életképtelen lett volna. Rengeteg hibás gén tud így érvényesülni. Ráadásul a mai divat és értékrend a párválasztásnál teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a fiziológiai és mentális képességeket. A jelenlegi, külsőségeken alapuló szelekciós nyomás az élősködő, önállótlan, utánzással érvényesülő egyéneket támogatja. Semmi olyan erő nincs a társadalomban, ami a fejlődést pozitív irányba vinné el. Egyre több ember igényel folyamatos gondoskodást és kárpótlást a saját hiányosságai miatt. Félek, hogy egy evolúciós zsákutcába jutottunk. 500 év múlva könnyen lehet, hogy az emberek fele szervezetét mű szervek fogják helyettesíteni, mert annyira életképtelenek lesznek.

2014. febr. 3. 09:48
 1/9 anonim ***** válasza:
88%

Valamilyen szinten ez is fejlődés. Az ember alkalmazkodik. Most erre haladunk.

Törvényileg nem lehet szabályozni az öröklődést. Nem tilthatod meg senkinek sem a génjei tovább örökítését. Ehhez mindenkinek emberi/alanyi joga van. Mint ahogy ahhoz is, hogy szabadon válasszon párt.

Az emberi genom fejlődése vagy degenerációja szerintem nem befolyásolható törvényekkel. Megy az a maga útján. Ha annyira életképtelenné válunk akkor ugyanarra a sorsra jutunk mint a többi fejlődési zsákutca. Ha pedig eljutnánk arra a szintre, hogy szerveinket is helyettesíthetnénk műszervekkel az szintén feltételezne egy adott fejlődési szintet. Csak nem a fizikum fejlődését, hanem az értelem, a tudomány fejlődését.

2014. febr. 3. 10:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 Wadmalac ***** válasza:
85%

Igen, az általad leírt degeneráció létezik.

A megállításának viszont ellentmond az ETIKA.

Méghozzá alkotmányosított formában.

Volt egyébként olyan állam és államfő, aki próbálkozott a genetikai fajegészség helyreállításával, több egyéb, genetikailag megalapozatlan tisztogatással együtt.

Hitler neve ismerős?

2014. febr. 3. 10:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 Wadmalac ***** válasza:
74%

Az emberi génkészlet "karbantartása" biztosan nemsokára ELVBEN megoldható lesz. Csak egy teljes géntérkép kell hozzá, a pontos meghatározással, melyik kód mit kódol.

Ennek révén kiszűrhetőek lennének az örökletes betegségek, a különböző elkorcsosulások.

DE ugyanígy változtathatóak lennének más tulajdonságok is. Előbb-utóbb utat adna az olyan szempontok figyelembe vételének is, hogy hogyan lehet "szabványpolgárt" gyártani, aki végsőkig lojális a hatalommal, nem kérdőjelez meg semmit és eléggé "hülye" ahhoz, hogy jól irányítható legyen.

Persze kell majd elit is, aki végtelenül intelligens, kreatív és döntőképes. Természetesen erősen kontrollált keretek közt. Ez lenne az irányító, hatalmi kisebbség.

Azt hiszem ,látható, ez milyen antiutópiához vezetne.

Nem véletlenül olyan végtelenül beszabályozott keretek közt fut csak az emberi genom felderítése és minden azzal kapcsolatos kutatás.

Nem kizárt, hogy egy másik értelmes faj zavartalanul megteszi, megtette az ilyen lépéseket.

Csak akkor az ő szótárukban az etika, személyes szabadságjogok meg efféle kifejezések vagy ismeretlenek, vagy szigorúan alá vannak rendelve a faj érdekeinek.


El lehet gondolkodni, mi a jobb.

2014. febr. 3. 11:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:
21%

Nincs veszélyben, amíg egy ember nevű genom bele nem piszkál. A természet tudja mit miért tesz (pontosabban, jól meghatározott szabályok szerint működik). Az ember viszont nem tudja, mit miért tesz, csak ezt hiszi. Legalábbis a kellően beképzelt egyedei. Ezek szaporodóban vannak ugyan, de más egyedek (populációdinamikai) eredményei jól mutatják, hogy ez nem probléma, mert túlszaporodásuk esetén egy részük kihal.

Tudod kérdező, nem szabad olyan méretű általánosítást végezni, hogy a saját ismereteidet és elképzeléseidet kivetíted az emberiség ismereteire és elképzeléseire, mert az bizony alaposan tévútra vezet.

2014. febr. 3. 13:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 Wadmalac ***** válasza:
100%

"ez nem probléma, mert túlszaporodásuk esetén egy részük kihal"

Hát igen, az evolúcióban ez így van.

Csak mi megmentjük a természetes körülmények közt elhulló részt is.

Így ez a bizonyos természetes selejteződés csak majd valami végzetes, világméretű ökonómiai katasztrófa formájában fog megtörténni.

Az meg lehet, hogy kiselejtez minket úgy, ahogy vagyunk.

A jelen állapotok alapján ez csak az emberiségnek lenne rossz, minden más faj csak nyerne rajta. :)

2014. febr. 3. 13:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
38%

Elmondom nektek miért nem célszerű a negatív eugenika. Minden bizonnyal egyet értünk abban, hogy ha mindent logikusan kezelünk, akkor a világunkat is egy logikus azaz jobb világgá tehetjük. Ennek függvényében vitathatónak tartom az etika kérdését annál fogva, hogy annak nincsen semmilyen egzakt definíciója. (Kérlek, javítsatok ki, ha netán tévednék.) Megtehetjük azt, hogy minden emberhez egy több dimenziós számot rendelünk, aminek komponensei megmutatják az illető intelligencia szintjét meghatározott tudományokban, és adott "hasznos"-nak minősített területekben való kiválóságot. Egy emberhalmazhoz is hozzárendelhetünk ilyen számot, ami az elemkhez rendelt számok összegével azonos. Legyen az adott halmaz egy nemzet, például a magyar nemzet. Bizonyára egyet értünk abban, hogy minél nagyobb értékűek a hozzárendelt szám komponensei, annál "jobb", azaz célszerűbb afelé tartani.

Hogy növelhetjük nemzetünkhöz rendelt szám komponenseit?

A, Erősítjük a pozitív hatásokat (mint pl.: serkentjük és élénkétjük az oktatást, saját gyárakat és üzemeket létesítünk számos munkahelyet is teremtve ezzel, pl. cukorgyárat...stb.)

B, Csökkentjük a negatív és gátló hatásokat (*)


*: Ha tételezzük fel ténylegesen egy hatalmilag semleges bizottság hozzá tudna rendelni számokat az elemekhez, akkor ((bár lehet fájó szívvel)) nyíltan szembe kell néznünk egyesek kérdéseivel: "Miért ne semlegesítsük a legkisebb ilyen számmal rendelkező elemek életét?". Néhány év gondolkozás után arra jutottam, hogy válasz erre az, hogy: Azért nem éri meg feltétlen a negatív eugenika, mert kockázatos lehet abból a szempontból, hogy az adott elemek olyan DNS-eket tartalmazhatnak, amik nem feltétlenül aktiválódtak, de az utód-elemben akár aktiválódhatna, amely DNS-esek révén jóval nagyobb számot rendelhetünk az elemhez. (Pl.: egy örökbefogadott gyerek szülei kiválóak voltak fizikából, viszont az újszülők főldművesek és nincs pénzük a gyereket iskolába járatni, ezért ráerőltetik a saját munkájukat, ami a gyerekből ellenszevet vált ki, így akaratlagosan makacsul pusztító a világával szemben.)

A félreértés elkerülése végett tisztázzuk, hogy az eugenika annyit jelent, hogy tudatosan beleavatkozunk az evolúcióba, és NEM azt, hogy nácik vagyunk és irtjuk a zsidókat vagy a feketéket.

Meglátásom szerint a fent említett negatív eugenika kockázatos, mert ezzel értékes DNS-eket is veszíthetünk. A megoldást az jelentené, ha az elemekhez hozzárendelt szám alapján munkaerő-átcsoportosítást folytatnánk, ezzel a hatalom (beleértve a pénzt) nagy része azok kezébe kerülne akik a legkimagaslóbbak szakmájukban és a legcélszerűbben alkalmazzák tudásukat (pl. nem nukleáris és ehhez hasonló tömegpusztító fegyvereket gyártanak és vetnek be), és a legkevesebb hatalom pedig azoknak jut, akikhez a legkisebb szám van rendelve.

És nem csak több pénzt kapnának a nagyobb számokkal rendelkező emberek, hanem pl. a szavazatuk is többet érne, olyan arányban, amennyivel nagyobb az adott szám. Ezzel egy olyan értelmesebb demokráciát kapunk, ahol az ideálisnak minősített elemek többsége hozza meg a döntéseket. (Így egy szavazás előtti időszak nem egy "társasjáték" lesz, amiben az a párt nyer, aki a legtöbb ember agyát tudja kimosni.)


Bizonyos esetekben elkerülhetetlen az kérdéskör is, amikor két elem egyike sem minősíthető rossznak, mégis egymással szemben destruktív hatást fejtenek ki. Ebben az esetben a társadalmat újabb kiegészítő halmazokra fel kell osztani és ez alapján bizonyos mértékig elszeparálni az egymással ellentétben álló elemeket. (Erre egyik példa a homoszexuálisok külön városba való szeparálása lenne. Talán mindenki egyet ért abban, hogy a ferdehajlamú elemek akár negatív módon is megzavarhatják egy fejlődő kisgyerek elméjét, világképét.)


Viszont a gyarkolatban a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva könnyebb szélsőségesebb politikai irányzatok után fordulni. Bármi is lesz, el fog jönni az az idő, amikor az eugenika ezen formája szükségtelenné válik és génmanipuláció révén minden destruktívnak minősített kódot kivehetünk és betehünk minden alapnak számítható konstruktív kódot; nem is igazán a ki-és be-vevésen van a hangsúly, hanem az aktiválásukon és deaktiválásukon. Hiszen elvileg mindenkibe szinte minden gén megtalálható, csupán nincs aktiválva.


Meglátásom szerint a negatív gének semlegesítése azért nem célszerű, mert ezzel egyfajta tudástól fosztjuk meg az elemeket, ehelyett célszerűbb lenne (akár mesterségesen is) tudást és tudatosságot adni, amely automatikusan óvakodik a destruktív tevékenységektől. Hiszen nem egy újabb agymosás a cél, amivel az előző agymosást próbálnánk eltörölni, hanem a tudatosság, ami automatikusan feloldja a rögeszmét, ha elég erős.

Elem az ember, de egy nap emberként is fog élni. De szükségszerű megértenünk, hogy minden újszülöttnél újra kell kezdenünk az egész evolúciót. Mindenki spermium sejtekként kezdte, senki se szuper-emberként, mi nekünk, tudatos embereknek kell azzá nevelnünk gyermekeinket, hogy az utópia valósággá váljon.

2014. júl. 27. 20:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 Wadmalac ***** válasza:
100%

Elég nehéz túllátni azon az etikából nőtt erdőn amiben élünk. Ebben az erdőben van sok hasznos fa, de burjánzó gaz is és ez akadályozza, hogy átlássunk a túloldalra.

Csak az a baj, hogy ebből az etikai bozótból senki nem meri eldönteni, mi a gaz, mi kell.

Egyre több olyan sci-fi jövőképpel találkozok, ami a rendezett, kezelhető jövőt valami enyhén diktatórikus kasztrendszerben látja.

Az biztos, hogy radikális megoldásokat egy demokrácia, egy liberalizmus meg főleg nem tud megoldani.

Amint írtad is, az etika egy olyan meghatározhatatlan, behatárolhatatlan zóna, hogy politikailag is nagyon jól el lehet mögé bújni.

2014. júl. 29. 10:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 A kérdező kommentje:

Wadmalac: Az etikának és erkölcsnek elvileg azokat az irányelveket kellene lefektetni, amik a leghatékonyabban elégítik ki a kollektív társadalmi igényeket. Ma sajnos a társadalmi önérzet és szubjektív élmények fontosabbá váltak, mint a racionalizmus és az igazság. Sőt, egyenesen megbélyegzik azokat, akik tovább látnak az orruknál és hangot adnak neki. A racionalizmust valami érzelemmentes náci ideológiának állítják be, amivel csak pár pincelakó mérnök-kocka bír. Nem értik, hogy nem érzelemmentesség, ha valaki nem csak a szubjektív élményei alapján képes dönteni, hanem képes nagyobb képekben gondolkodni.


A demokrácia csak felelős, racionális és önfejlesztő emberekkel tud jól működni. Aki az öncélú szórakozásnak él és nem tájékozódik a világról, az ne szavazzon, mert csak rombolni tud a döntéseivel. A diktatúra csak akkor szükséges, ha a társadalom nem tud gondoskodni magáról. De a jó diktatúra előfeltétele is a felelős döntéshozó. Szóval szerintem mindegy hányan hozzák a döntéseket (egy ember vagy az összes) ha azok jó döntések! :)

2014. júl. 29. 10:55
 9/9 anonim ***** válasza:

Kérdező!

Pontosan az általad írottak alapján nagyon fontos az elveket és a gyakorlatot szétválasztani.

Elvi kérdés, hogy jó diktatúra nem létezik. Ugyanis a döntéseket hozó ember(ek) mindig érdekeik szerint cselekednek, akkor is, ha ők maguk ezt nem így hiszik. Ilyen az ember természete. Márpedig olyan nincs, hogy valaki diktátor akar lenni a köz érdekében. Olyan van, hogy időlegesen - a köz érdekében - hoz kemény, diktatórikusnak tűnő intézkedéseket, de ez viszont már a gyakorlat.

Van az emberi döntéseknek egy másik sajátossága is. Elvi kérdés, hogy egy döntés hatásossága mindig annak erején múlik. Természettörvény, hogy a dolgok a nagyobb erő irányában mozdulnak el. Az viszont már a gyakorlat, hogy mikor mi számít erőnek. Egy demokrácia alapelve, hogy a társadalom alkotóelemei egyenként is minél felelősebb döntéseket hozzanak. Például a választásokkor is. Ez ismeretek segítségével történik, amihez jó iskolarendszer kell, továbbá azt kihasználó ösztönzőrendszer (lásd ismét: érdekek). Más kérdés, ha egy demokráciának diktatúrából kell kinőnie. Akkor az az ellentmondást kell kezelni, hogy egyfelől mindenkinek joga van véleményt mondani, másfelől a sok hülyeség, mint erő fog érvényesülni. Ekkor a döntés tehát az, miképpen kell kezelni ezt az ellentmondást: a jó válasz, hogy a demokrácia fokozásával, és ez egyes esetekben és területeken látszólag diktatórikus intézkedéseket is jelenthet a körülményektől függően. Például kényszerintézkedések akut iskolakerülés esetére. De hosszútávon ezek csak akkor eredményesek, ha közben erős érdeket teremtünk az iskolák igénybevételére. Ennek egyik eszköze, ha olyan törvényi környezetet teremtünk, amely erősen díjazza a minőségi munkát, és erősen alulfizeti a selejtet. Minőségi munkát csak tudással és akarással lehet végezni. Az akarást a kezdetekben a jelentős túlfizetés biztosítja.

De ez egy nagyon kényes, és vékony mezsgyén húzódó döntésrendszert igényel. Ebben segíthet az etika. És összességében az az emberi genom hosszútávú fennmaradásának záloga is. Ellenkező esetben nő annak valószínűsége, hogy lesz egy hely és időpont, ahol valakik az egész élő természetre végzetes döntés(ek)et hoznak.

2014. júl. 29. 11:44
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!