Egy DNS meddig használható?

Természetesen nem bármeddig, mert mindenféle anyag bomlik spontán is. Pl a megfelelően befagyasztott mammut amit Szibériában találtak már nem tartalmaz ép DNS szálat. Persze sok DNS töredéket viszont tartalmaz, amiknek az átfedéséből meg lehetne határozni a szekvenciáját, de ahhoz hogy pl klónozni lehessen a mammutot, mesterségesen létre kéne hozni legalább 1 db komplett DNS láncot belőle, ami azért elég nagy meló lenne és kérdés, hogy mit nyerünk vele?

Csak azért, hogy Pistike megsimogathassa nem fognak százmilliókat költeni 1 mammutpéldány klónozására. A faj feltámasztásához különben is kell mellé egy nőstény. És még akkor is hamar beltenyésztett lehet a populáció.

"De például a DNS szál töredékeiből állítanánk össze egy ép szálat,"

Erre írta #2, hogy elég nagy meló lenne.

"vagy akár mesterségesen is kiegészíthetnénk a szálat"

Igen, de mivel? Elefántéval? Az már nem mammut lenne, hanem mammánt vagy elemut. Ha pedig nem használunk fel ma létező, kész DNS-darabkákat, akkor mivel egészítenénk ki a hiányzó részeket? Találomra, hasraütés-szerűen? Az sem mammut lenne, hanem egy általunk kitalált élőlény (már ha működőképes lenne).

"Vagy a dino DNS dominálna és így fenotípusra dinót kapnánk, viszont genotípusra ott lenne az aligátor?? "

Az aligátorok távolabbi rokonai jelenleg a hajdan élt dínóknak, mint a madarak.